Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 565 tékelte „az értelmi cultura minden ágában".8 2 Értette ezt átvitt értelemben, és értette szó szerint is. 1848-ban miniszterként honfitársainak éppenúgy példaként említette, mint ahogyan az USA földjére érkezett száműzöttként ,,a legdicsőségesebb emlékműnek" nevezte a „Népnevelési Alap" megteremtését minden új településen, általa is a nevelésnek közüggyé tételét és az önkormányzatban közügyként kezelését.8 3 Kossuth 1849 tavaszán, nem sokkal azután, hogy a magyar parlament Magyarországot több mint három évszázados Habsburg-uralom után független állammá nyilvánította, és őt kormányzóelnökké választotta, az Egyesült Államok elnökéhez írott levelében hazáját késznek mondotta „az emberiség és a civilizáció érdekeinek a szolgálatára, amelyeknek az amerikai nemzet oly dicsőségteljesen volt az első képviselője".8 4 Az Egyesült Államokban pedig számtalanszor jelentette ki, hogy „Magyarország legutóbbi küzdelme azokért az elvekért vívott dicsőséges ütközet volt", amelyek az amerikai alkotmányban és az amerikai valóságban testet öltöttek. S ha ez nem is minden leegyszerűsítéstől mentesen volt igaz, azt magánlevelezése és megnyilatkozásai egyaránt tanúsítják, hogy joggal tette hozzá: „Én azokért az elvekért folytatandó küzdelmet készítek elő."85 Már amerikai útja előtt félreérthetetlenné tette, mit ért ezen: „Magyarország szabad és független köztársaság akar és kíván lenni, de olyan köztársaság, amely a társadalmi rendet, a személyt és a tulajdont,86 az erkölcsi fejlődést és a nép anyagi jólétét egyaránt biztosító törvény uralmán épül, egyszóval olyan köztársaság, mint az Egyesült Államok, amely maga is az Angliától öröklött intézményekre alapozott."8 7 A polgári átalakulásért küzdve a polgári berendezkedést valósággal eszményítő Kossuth ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok intézményeit „mi azzal a különbséggel kívánjuk felállítani országunkban, hogy Magyarország nem akar88 államokra tagolódni, hanem egyetlen, szabad municipiumokból összetevődő ország kíván lenni", azaz az 1851-es alkotmányjavaslatában felvázolt államszerkezetet ítélte továbbra is a legkívánatosabbnak az újjászülető Magyarország számára.8 9 82 Ld. pl. 1841-ben és 1884-ben fogalmazott megnyilatkozásait: KLI. X. 134, XII. 97. 83 Beszéde Pesten 1848. aug. 6-én és New York-ban 1851. dec. 14-én. KÖM. XII. 684-686; OL. R. 90. I. 1502; Newman: i. m. 60. 81 KÖM. XV. 217. 85 Beszéd Louisville-ben 1852. márc. 4-én. OL. R. 90. I. 1706. 88 Mindez összhangban volt a magyarországi antifeudális küzdelem vezetőjévé emelkedett, de a szocialista törekvésektől magát ismételten elhatároló Kossuth jellegzetesen polgári álláspontjával. 87 A zárófordulat nemcsak udvariassági gesztus volt, hanem összefüggött a két angolszász hatalom szoros szövetségének szükségossógét hirdető Kossuthnak az intézményrendszereik közös történelmi gyökereire célzó felismerésével, azzal, amit az újabb kutatás olyan tanulságosan világít meg. Vö. J. R. Pole: Political Representation in England and the Origins of the American Republic. Berkeley—Los Angeles —London. 1971. 88 Kossuth, aki angliai és amerikai beszédeiben Magyarország államberendezkedésének polgári demokratikus reformtervét, magyar közkívánatként tárgyalta, hazaküldött üzeneteiben alkotmánytervét olyan „javaslatnak" minősítette, amelynek elfogadása az önrendelkezés visszavívása után az országgyűlés döntésétől függjön. 89 Beszéd Londonban 1851. nov. 3-án. Kossuth in England 76, 79. Két héttel később Magyarországra küldött üzenetében is arról szólt, hogy „magyar hazánk csak köztársasági kormányban lelheti megnyugvását, de oly köztársasági szerkezetet értek, mint az Egyesült Statusoké". Jdnossy: i. m. II. 11.
