Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
562 SZABAD GYÖRGY Tocquevillere — egyidejűleg világosan érzékelte is, jelezte Li a két szisztéma legmagasabb fokú önkormányzati testületeinek hatásköre között fennálló (s tegyük hozzá, későbbi, az amerikai berendezkedéshez jobban közelítő terveiben is mindig fenntartandónak ítélt) alapvető különbséget: ,,a magyarországi megyék állása s az amerikai foederalizmus közt: . . . egy minden hasonlatot lerontó lényeges különbség van, az, t. i., hogy Amerikában a szövetséges törvényhozás az egyes státusok beligazgatáaába nem avatkozhatik, s csak az alkotmány által számára világosan fenntartott ügyekre terjeszkedhetik; nálunk ellenben a megyéknek bármely statutuma is azon pillanatban elveszti minden erejét, melyben a törvényhozás azon tárgyról rendelkezik." Sőt hozzátette, hogy Magyarországon több vonatkozásban szükségessé válhat a nem egyértelműen megvont statutumalkotó jogkörön túllépő megyei gyakorlat visszaszorítása az országgyűlés által.67 Nagyon is összhangban van mindezzel, hogy az amerikai törvénytiszteletre is hivatkozva rótta meg 1841-ben azokat a törvényhatóságokat, köztük saját hajdani megyéjét, Zemplént is, amelyek egyes törvények, nem utolsósorban a zsidók jogfosztottságán enyhítő előző évi törvény végrehajtásával késlekedtek.6 8 Kossuth a polgári államberendezkedés kialakításáért vívott küzdelemben a francia centralisztikus szisztémával a területi önkormányzat elvét messzebbmenően érvényesítő angol és amerikai rendszert állította szembe, azonban a fentiekből következően is szélesebb hatáskört kívánt biztosítani a parlamentnek és a kormánynak az USA-belinél. Az 1848-as forradalmi átalakulás idején az új Magyarország államberendezkedését megalapozó törvényjavaslatok vitájában nagyon is egyértelműen szögezte le az önkormányzati rendszer és a miniszteri felelősség összeegyeztethetetlenségét hangoztatókkal szemben, hogy ,,a francia forradalom előtti6 9 miniszteri felelősség nem fér össze a municipiumokkal, de az angol és éjszakamerikai igen". Majd hozzátette: ,,az angol és amerikai módot inkább kedveli, mint a francia centralizációt, mely mellett a nemzet jogai biztosítva nincsenek".7 0 Ez a mozzanat egyfelől jól példázza, hogy Kossuth a kormány tagjaként is ragaszkodott ahhoz az alapelvhez, amit még ellenzéki politikusként tett a magáévá, másfelől tanúsítja félelmét attól, hogy a centralizált államberendezkedés megkönnyítheti az újjáéledő abszolutizmus uralomrajutását Magyarországon, illetve a Habsburg-birodalomban, sőt másutt is a feszültségekkel terhes Európában. 1848. július 11-én — közel fél évvel a francia elnökválasztás előtt — arról beszélt, hogy Franciaország „egy második 18-diki Brumaire-t ér, Franciaország a dictaturának küszöbén áll; meglehet, hogy ebből a világ egy más Washingtont, de az is meglehet, hogy egy más Napoleont látand". Rokonszenvét egyértelművé a történelmi példázatok felfejtésével tette, Franciaország sorsát attól ítélve függővé, hogy mivé válik a hatalom birtokosa, lesz-e belőle „egy második Washington, ki el tudja magától vetni a koronát, vagy egy második Napóleon, ki a népek szabadságán emelte fel dicsőségének templomát".7 1 Kossuth Franciaországot illető — ismételten jelzett — legrosszabb sejtelmei beigazolódtak. Maga nem jóstehetségével, hanem a dolgok logikájának fel<"PH. 1842: 107. sz.; KLI. XII. 241-242. 68 PH. 1841: 74. sz.; KLI. XII. 144-146. 69 Értsd a júliusi monarchiát, Lajos Fülöp kormányzati rendszerét. 70 Ld. 1848. ápr. 2-i felszólalását. KÖM. XI. (S. a. r. Barta István.) Bp. 1961. 714-716, vö. uo. 722. 71 KÖM. XII. (S. a. r. Sinkovics István.) Bp. 1967. 436.
