Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 555 azt a történelemben találta meg, legkivált abban, ahogy ,,az amerikai nép bölcsen tudta hasznát venni a sors kedvezésének".2 7 Kossuth, polgári demokratikussá fejlődő történelemszemlélete liberális fogantatásának megfelelően, a szabadságnak, azaz — felfogása szerint — a kiváltságoktól mentes egyének és államalkotó közösségeik önrendelkezésének az érvényesülésével mérte az emberiség materiális tényezők fejlődésére alapozódó haladását, amit korlátlannak remélt.2 8 Ennek megfelelően az Egyesült Államok történetének tényeit és intézményrendszerének elemeit a szerint értékelte, mennyiben és hogyan mozdították elő az így felfogott „szabadság" térnyerését. Ilyen értelemben hangsúlyozta pl., hogy „a régi Massachusetts története telve van útmutatással azok számára, akik az írott tényanyagból képesek kiolvasni az Íratlan filozófiát".29 Ismételten és igen részletezően nyúlt vissza a Mayflower Compact-hez,30 „a világtörténet palládiumához", „a zarándok atyák" egyenlőségen alapuló szabad önkormányzatot meggyökereztető kezdeményezéséhez, amiből „a Szabadságnak fája kifejlődött".3 1 Méltányolva az amerikai telepesek másfél évszázados civilizatorikus tevékenységét, dicsérve az indiánokat patronáló John Eliot (1604—1690) emberségétől az életét a függetlenség ügyének áldozó Joseph Warren (1741 — 1775) patriotizmusáig a legkiválóbbak erényeit32 Kossuth legtöbbet az amerikai forradalom és függetlenségi háború okaival és eredményeivel foglalkozott. Érthető ez, hiszen közvetlenül ahhoz kapcsolódott mindaz a siker, ami az amerikai példát olyan vonzó> vá tette számára, másrészt elsősorban benne találta meg az egybevetésnek azokat a lehetőségeit, amelyek nemcsak a magyarországi fejlemények megértetését szolgálhatták, hanem amerikai körútján segíthették legfőbb célkitűzésében, az „intervention for non-intervention" („a beavatkozást a be nem avatkozásért") elvének, egy kiújuló magyar, sőt európai antiabszolutista és függetlenségi küzdelem külső beavatkozástól mentesítése biztosítékainak elfogadtatásában is.33 " Kossuth Lajos Iratai (a továbbiakban: KLI.) (S. a. r. Kossuth Ferenc.) Bp. 1904. X. 135. 28 A Kossuth történelemszemléletét tükröző legfontosabb s még kiadatlan írások feldolgozásával e tanulmány szerzője foglalkozik. 29 Beszéd Worcester-ben 1852. ápr. 25-én. OL. R. I. 1792; Vö. Kossuth in New England 49. 30 1620. nov. 21-én az amerikai partokhoz érkezett Mayflower hajó fedélzetén írták alá 41-en azt a megállapodást, amit az Egyesült Államokban — mint ismeretes — hagyományosan az amerikai alkotmányosság alapokmányának tekintenek. 31 Beszéd Boston-ban 1852. ápr. 28-án ós Plymouth-ban 1852. máj. 11-én OL. R. 90. I. 1797, 1818; vö. Kossuth in New England 79-80, 237. (Az egykorú szövegközlés stilárisan sokhan tér el az eredeti kézirattól. Lehetséges, hogy Kossuth beszédeiben maga sem ragaszkodott szorosan fogalmazványaihoz. A továbbiakban csak az érdemi szövegeltérósekre utalunk.) 32 Mindenekelőtt a Roxbury-ban 1852. máj. 19-én mondott beszédében. Ld. Kossuth in New England 205 — 206. 33 Az „intervention for non-intervention" elvére ld. többek közt beszédét Washington-ban, 1852. jan. 8-án és Jackson-ban, 1852. márc. 22-ón. OL. R. 90. 1601, 1739; Newman: i. m. 142. — Itt jegyezzük meg, hogy tanulmányunkban Kossuth amerikai körútjának aktuálpolitikai vonatkozásaival érdemileg nem foglalkozunk. Átfogó, de sokban leegyszerűsített ismertetését ld. Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Ang iában és Amerikában. 1851 — 1852. Bp. 1940—1948. I. 206 — 387. — Kossuth célkitűzéseinek és az amerikai fogadtatás társadalmi, illetve politikai meghatározóinak gondos analízisét adja feltótlenül kiadást érdemlő disszertációjában: Tako, Laslo, E. : Louis Kossuth, Hungary's Advocate, and the American Response. 1972. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Könyvtára, D —103. sz. (Kéziratunk nyomdába adását követően vet-4 Századok 1975/3—4.
