Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK PROBLÉMÁJA 36 zet szépen visszatükröződik abban az új szerződésben is, amelyet a moszkvai és a rjazányi fejedelmek kötöttek. E szerződés megtiltja a rjazányi fejedelemnek és bojárjainak, hogy betegyék a lábukat azokra a mescser területekre, amelyeket ott előzőleg szereztek. A határ a Mescsera és Rjazány között úgy marad, mint az akkori rajzányi nagyfejedelem nagyapja és Alekszandr Ukovics mescser fejedelem idején volt, azaz a rjazányiak elvesztettek mindent, amit azelőtt a Mescserában bírtak.6 1 Más szavakkal: a Mescsera jogilag a moszkvai nagyfejedelemség része lett. A rjazányiak azonban nem tartották be a szerződést, mert egy 1434-ben kötött újabb szerződésből kiderül, hogy az ekkori rjazányi fejedelem Iván Fjodorovics és bojárjai vásároltak mescser földet. A megállapodás szerint azonban pénzüket vissza kellett venniök, s a Mescserába nem tehették be többé a lábukat.82 S végül 1449-ben egy újabb szerződés a rjazányiakat eltiltotta attól, hogy a Mescserába, a moszkvai nagyfejedelmek ősi örökbirtokára (votcsina) belépjenek, s ott valamit szerezzenek.63 A Mescsera tehát a moszkvai nagyfejedelem örökbirtokává vált, mellyel szabadon és teljes joggal rendelkezhetett. Az elmúlt fél évszázad alatt természetesen erősebb iramú orosz kolonizáció kezdődött e területen. A betelepített orosz parasztok a hatalmas erdőkben megvetik lábukat, s megkezdődik a földművelés előnyomulása égetéses gazdálkodás formájában. A folyók árterületein, a hatalmas erdei tisztásokon pedig a mescserek, és az egyre szaporodó tatárok továbbra is állattenyésztést folytatnak, s gyorsan terjeszkednek délkelet és kelet felé, azokra az erdős pusztákra, amelyek tulajdonképpen már senkihez sem tartoznak, mert a kazanyi kánság a Volga jobbpartján nem tud ily messzire fennhatóságot gyakorolni, a krímiek pedig még messzebb vannak. Az egyre terjeszkedő Mescserában tehát mescserek, oroszok, tatárok és mordvinok éltek, s idők folyamán érdekes változások, differenciálódás és összeolvadás játszódott le. De nézzünk előbb még egy másik kérdést. Vajon a mescserek milyen nyelven beszéltek a XV. században. Erre sajnos csak egy adatunk van. Aeneas Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa írja erről Cosmographia c. művében, amely 1458-ban már készen volt, nyomtatásban azonban csak 1503-ban jelent meg.64 A szöveget fontossága miatt magyar fordításban teljes egészében adom. „Beszéltünk egy veronai származású emberrel, aki azt mondta, hogy Lengyelországon és Litvánián át a Don (Thanais) forrásvidékére ment, azon átkelt és Barbariának ezt az egész északi részét átkutatta." „Veronai emberünk, kit fentebb említettünk, s aki elérkezett a Don eredetéhez, elmondta, hogy az ázsiai Scythiában [ekkoriban a Dontól keletre eső területeket már Ázsiának tartották], nem messze a Dontól olyan műveletlen és pogány emberek lakoznak, akiknek ugyanaz a nyelve, mint a Pannoniában lakó magyaroknak." ,,ö oda akart utazni több Ferenc-rendi írástudó szerzetessel, akik e nyelvet ismerik, hogy Krisztus szent evangéliumát prédikálják. De megtiltotta ezt neki az úr, akit moszkvainak nevezett, s aki, minthogy a görög csalárdság-61 Uo. 54. 1. 1402. év. 62 Uo. 85. 63 Uo. 162. 81 E szövegeket latinul adja Gombocz Zoltán : A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. Nyelvtudományi Közlemények. 1926, 2. füz., 172 — 175. Én az 5. jegyzetben adott kiadásban és az Aeneae Sylvii opera omnia quae extant omnia. Basileae, 1751 kiadásokból ellenőriztem a latin szöveget. 3*
