Századok – 1975
Történeti irodalom - Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára (Ism. Kápolnai Iván) 450/II
452 TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 sága mellett — jelentkezik a gyakorlati közgazdasági, gazdaságpolitikai célokra való felhasználás lehetősége is, amely éppen napjainkban —a magyar népgazdaság árstruktúrájának az 1960-as évek derekán megindult és huzamosabb ideig tartó, fokozatos átalakulási folyamatában — nyer különösen fokozott jelentőséget. A további, kielégítő ütemű gazdasági fejlődés ugyanis elodázhatatlanul szükségessé tette az 1946 augusztusi stabilizáció és az 1950-es évek elején érvényben volt szocialista ár- és gazdaságpolitika eredményeként létrejött — a korábbi hazai árarányoktól éppúgy, mint a világpiaci áraktól tudatosan eltérített — árszerkezetnek a megváltoztatását. Figyelembe véve, hogy — mint Berend T. Iván megállapítja — az árak ós az árarányok sohasem csak közgazdaságilag, hanem történelmileg is determináltak, az 1946 előtti hazai árstatisztika tanulmányozása, nagyon hasznos lehet az egészséges, gazdaságilag is ösztönző új árarányok kialakításánál. Ez azonban a kötetben közzétett áradatok és árindexek ágazatok ós ártípusok szerinti komplex elemzését kívánja meg. Ennek kiinduló alapjait rakta le Molnárfi Tibor dokumentációs műve. Az árak egymásközti belső arányait analizáló árszerkezeti elemzés keretein túllépve, az árstatisztika bázisán felépülhetnek azok a szintetizáló vizsgálódások is, melyek az áraknak a termeléssel és a ráfordításokkal, a keresleti és kínálati stb. viszonyok alakulásával való kapcsolatát tárják fel. (Ehhez persze további — de minden bizonnyal kevésbé munkaigényes — adatgyűjtemények összeállítására ós kiadására van szükség !) Az első lépés ezen az úton annak a kérdésnek megválaszolása lenne, amely egyébként az árakkal kapcsolatban a külföldi országokat járó egyszerű turista agyában is felötlik: hány munkaóra bérének felelnek meg az árak? A földrajzi, térbeli összevetéshez hasonlóan, az időbeli szemlélet ugyanezt a kérdést veti fel a különböző kor(szak)okra vonatkozóan a gazdasági érdeklődésű történész és a jelenségeket fejlődésükben figyelő közgazdász előtt. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elegendő néhány korabeli átlagos órabér ismerete és egyszerű osztási műveletek elvégzése. Kitűnő példát adnak az árakkal kapcsolatos ilyen irányú vizsgálódási eljárás következetes alkalmazására többek között a neves francia gazdaságtörténész, közgazdász ós jövőkutató, Jean Fourastié művei, melyek az árak és átlagbér hányadosából adódó óraadatokból az egyes termelési ágak termelékenységi és műszaki fejlettségi színvonalára is következtetést vonnak le, sőt hosszabb idősorokra támaszkodva előrejelzik a jövőbeli fejlődés irányát ós ütemét is. Elérkezettnek látszik az idő, hogy ilyen természetű vizsgálódások a hazai szakirodalomban is meginduljanak az alapozó jelentőségű árstatisztikái kötet közreadása után, melyet bizonyára további dokumentatív értékű történeti statisztikai adatgyűjtemények követnek. A két háború közötti ipari árakat tartalmazó kötet ugyanis — a mezőgazdasági árakról szóló kötetet megelőzve — annak a kiadványsorozatnak 2. számaként jelent meg, melyet a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és Dokumentációs Szolgálata Dányi Dezső és Fügedi Erik szerkesztésében „Számok ós Történelem" címmel indított útjára. A sorozat bizonyára jelentősen hozzájárul majd a kvantitatív módszerek kiterjedtebb alkalmazásához a történeti kutatásokban és közelebb viszi a megvalósuláshoz a történettudományban is azt a célt, melyet a Galileinek tulajdonított mondás általában a tudományok céljaként megjelölt: mérni a mérhetőt és mérhetővé tenni azt, ami jelenleg még nem mérhető ! A kiadványsorozat időrendben elsőkónt közreadott kötete feljogosít arra a reményre, hogy a továbbiak is hasonló tartalmi gazdagsággal és módszertani megalapozottsággal fognak segítséget nyújtani a történeti és gazdaságtudományok korszerű műveléséhez. Csak fokozná a kiadványok értékét, ha — annak érdekében, hogy az adatok felhasználói könnyebben eligazodjanak a számok valóban tengernyi sokaságában — a későbbiekben tárgymutató is csatlakoznék az adatgyűjteményekhez. Ezt a legtöbb más ország statisztikai publikációinál megfigyelt gyakorlattól eltérően, a hazai statisztikai kiadványokban általában — így az ismertetett kötetben is — sajnálatosan nélkülözni kénytelen a statisztikai adatokat és módszereket hasznosítani kívánó történet- ós gazdaságkutatók örvendetesen növekvő tábora. Kápolnai Iván
