Századok – 1975
Történeti irodalom - Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára (Ism. Kápolnai Iván) 450/II
460 TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 MOLNÁRFI TIBOR: ÁRALAKULÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT. IPARI TERMÉKE К ÁRA (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, Budapest 1973. 428 I.) Az Országos Levéltár és a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának jól szervezett együttműködésével az 1960-es évek derekán figyelemreméltó fejlődésnek indult történeti-statisztikai kutatások értékes új eredményének tekinthető Molnárfi Tibor: „Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára" c. munkája. Az eddigi hazai történeti statisztikai kutatások nagyobbrészt demográfiai és — részben ezzel összefüggésben — mezőgazdasági kérdésekre irányultak, kevéssé foglalkoztak az elmúlt 2 — 3 évtized folyamán gazdasági életünk vezető ágává vált ipari fejlődésünk történeti előzményeinek — Goethe szavaival: a jelenbe átnyúló múlt — statisztikai feltárásával. így Molnárfi Tibor vállalkozását annál is inkább örömmel lehet üdvözölni, mert a történeti statisztikai szempontból elhanyagoltabb ipar területére esik. Még inkább hiányt pótlónak tekinthető a több mint 60 íves mű, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai ártörtónet — illetőleg az annak nélkülözhetetlen alapjául szolgáló történeti árstatisztika — bizony elég szerény helyet foglal el abban a nagyarányú nemzetközi erőfeszítésben, amely az áralakulás több évszázadra visszatekintő és napjainkig nyúló történetének feltárására irányul, és amelynek számos eredményével találkozhatunk a külföldi szakirodalomban, — különösen az elmúlt évtizedekben. A magyar történeti árstatisztika ezzel szemben csupán az első világháborút megelőző — alig fél évszázadot átfogó — időszakról mutathat fel (még az első világháború előtt megjelent) publikációkat, a két világháború közötti időszak egyetlen jelentősebb árkiadványa pedig csupán az 1929—1940. évi nagykereskedelmi árak fővárosi alakulását dolgozta fel. Molnárfi Tibor műve tehát a nemzetközi színvonalhoz képest viszonylag szegény és meglehetősen hosszú ideig szünetelt magyar történeti árstatisztikái publikációs tevékenység folytatásának tekinthető, a korábbi kiadványokkal szemben azonban az adatgyűjtemény összeállításánál a vizsgált időszakra vonatkozólag a teljességre, az adatok részletes forráskritikájára törekszik. A kötetben közölt ipari árak az árképződés népgazdaságon belüli teljes folyamatát bemutatják a termelői (gyári, valamint kisipari) áraktól kezdve a vállalati nyereséget is tartalmazó nagykereskedelmi árakon át a kiskereskedelmi (fogyasztói) árakig. Forrásul a Központi Statisztikai Hivatalon kívül mindenekelőtt a Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai szolgáltak, felhasználva ezenkívül más szervek (pl. a Magyarországi Szakszervezeti Tanács, a Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamara stb.) folyóiratok, újságok (Közgazdasági Figyelő, Kereskedelmi Figyelő, Üzlet, Piac, Pester Lloyd, Pesti Hírlap, Pesti Napló stb.) adatközléseit, és a teljességre törekvés az ismertebb adatbázisok mellett újak felderítésére is ösztönözte a szerzőt. A munka nem tekinthető tehát a hivatalos statisztikai adatokat valaminő meghatározott szempont szerinti rendszerezéssel közreadó statisztikatörténeti adatgyűjteménynek, hanem történeti statisztikai kutatások körébe vágó vállalkozásnak, annak ellenére, hogy címében a két világháború közötti időszakot viseli, amikor a magyar hivatalos statisztikai szolgálat már több, mint félévszázados, nemzetközileg is elismert eredményekkel büszkélkedhetett. A történeti statisztikai kutatás fogalma alatt azonban nem csupán a hivatalos statisztikai rendszer működése előtti időszakra vonatkozó, számszerű adatokat feltáró és elemző tevékenységet kell érteni. Joggal ide sorolható az a teljesítmény is, amely a hivatalos statisztikai szolgálat kereteit nemcsak idßbelüeg, hanem tárgy Над is igyekszik tágítani azáltal, hogy a hivatalos statisztika eredményeit kellő értékeléssel teljesebbé teszi, vagy éppenséggel a gazdasági-társadalmi élet múltjának olyan területeit vonja be a statisztikai vizsgálódás körébe, melyeket a korábbi hivatalos statisztika nem érintett. A kötet terjedelmének közel 9/10 része táblázatokból áll, és a táblázatos részen belül a legtöbb lapot (kb 40%-otj foglal el a nagykereskedelmi árak fejezete. Az első táblák megteremtik a nagykereskedelmi árszint kapcsolatát az első világháború előtti utolsó békeévvel az 1923 óta kimunkált összevont indexek révén. A fejezet gerincét azonban a négy és félszáz ipari termék éves nagykereskedelmi árának ós 1929. évi bázissal számított árindexeinek 1927—1944. évek közötti alakulását bemutató táblák adják, továbbá azok az adatoszlopok, melyek a fontosabb termelési ágak és kiemelt alágazatok — szám szerint több, mint 50 termékcsoport — hó végi adatok alapján kimunkált árindexeit tartalmazzák az 1929 — 1944. évekről. További táblázatok 43 termékcsoport évvégi pengő árait és 1929. évi bázisú árindexeit közlik az 1923— 1944. évek közötti időszakra, de megismerhetjük a pénzügyileg zavarosabb 1920—1925 évek áralakulását is, melyet 171 termék — koronában és pengőben egyaránt kifejezett — évvégi árai és (bázisindexek helyett mindig az előző évi árszinthez viszonyított) láncindexek érzékeltetnek.
