Századok – 1975

Történeti irodalom - Erényi Tibor: lásd Köves Rózsa - Farkas Dezső: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az agrárkérdés 1900 és 1914 között – Kende Jnos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája 1903–1919 – Varga Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ellenzéke és tevékenysége 1906–1911 (Ism. Pritz Pál) 427/II

TÖRTÉNETI IRODAT.OM 465 FARKAS DEZSŐ: A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS AZ AGRÁRKÉRDÉS 1900 ÉS 1914 KÖZÖTT (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1973. 289 1.) KENDE JÁNOS: A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1903-1919 (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 68. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1973. 123 1.) VARGA LAJOS: A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ELLENZÉKE ÉS TEVÉKENYSÉGE 1906-1911 (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1973. 217 1.) Az Akadémiai Kiadónál 1973-ban 3 munka is napvilágot látott, amely tárgyát a századelő magyarországi munkásmozgalmának történetéből meríti. Már önmagában e tény is mutatja, hogy változatlanul nagy az érdeklődés az MSzDP részleteiben is pontos históriája iránt. E munkák áttanulmányozása pedig meggyőzően bizonyítja, hogy mily sok kérdésben lehet érdemlegesen újat mondani, és azt is, hogy éppen az újabb kutatások újabb megoldatlan — széleskörű feltárásokat igénylő — problémákat vetnek fel. E három könyv közel egyidőben törtónt megjelenése izgalmas lehetőséget nyújt arra, hogy ismertetésüket egymással egybevetve írjuk meg. Kézenfekvő, hogy először a korszakhatárokkal foglalkozzunk. Az agrárkérdést 1900 ós 1914 között, a nemzetiségi politikát 1903 és 1919 között, a párt ellenzékét és annak tevékenységét 1906 és 1911 között vizsgálja az illető szerző. Mennyiben megalapozottak ezek a választások? Inkább esetlegesnek, 1900 egyszerű kereksége igézetében születettnek látjuk Farkas Dezső munkájában a vizsgált periódus elejének a meghatározását. A szerző maga sem indokolja, hogy miért éppen innét indítja — a munka címéből kitetszően — előadását. Ellenkezőleg, éppen az előszóban olvashatjuk: „a magyar szociáldemokrácia egyik alapvető feladata már a XIX. század végén az volt — s a kilencvenes évek nagy erejű szegényparaszt mozgalmai adják egyik bizonyítékát ennek — , hogy a marxizmus elmélete segítségével tudományosan elemezze a magyarországi agrárviszonyokat, és ennek megfelelő agrárpolitikát dolgozzon ki" (11. 1.). A szerző erre nem vállalkozik, holott így tudta volna tárgyával szervesebb összefüggésben indítani előadását. Hozzá kell tennünk azonban mindehhez azt is, hogy a cím és a tartalom nincs teljes összhangban: a szűkebb témát szélesebb összefüggések közé ágyazó első kót fejezet időben jóval korábbra ás, másrészt viszont a munka gerincét képező mondanivaló 1900-al nem indul el a maga várható szélességében, amit a vonatkozó alfejezetcímek is mutatnak („Az MSzDP agrárelméleti nézeteinek 1906 előtti fejlődéséhez", illetve „A párt általános felfogásának néhány vonása 1905 előtt" [kiemelések - P. P.]). Kende János értekezése valóban egy történelmi szakaszt fog át. 1903-ban 8, erősen nemzetiségi jellegű vármegye területén tízezreket magával sodró — 1848 és 1918 között egyedülállóan intenzív — parasztmozgalmak indulnak, amelyek az MSzDP nemzetiségi politikáját a korábbiakhoz képest számottevően és pozitívan megváltoztatják. Az eseményeket a szerző a Tanácsköztársaság kikiáltásáig követi nyomon, amely lezárja az MSzDP addigi történetét, ezért a befejezés is — akárcsak Farkas Dezső esetében — a választott téma logikájához igazódó. Varga Lajos munkájánál inkább gyakorlati megfontolások mint tárgyának zártsága jelöli ki a választott időhatárokat. Mert a párton belüli baloldali ellenzék tevékenysége már korábban elkezdődött, de azt a közelmúltban már feldolgozták. 1911 ugyan a baloldali ellenzék életében a pártalapítási kísérlet kudarcával lezár egy szakaszt, de korántsem vet véget az ellenzéki tevékenységnek. A szerző könyve végén azt írja, hogy „az MSzDP-ben az 1911 —1914-es évek között tevékenykedő ellenzék történetének feltárása és elemzése . . . már külön munka feladata" (182. 1.). Véleményünk szerint azonban ezen szakasz a jelen munka újabb fejezetét vagy fejezeteit is képezhetné, ha azt a kutatás előrehaladása, valamint a terjedelmi kötöttségek lehetővé tették volna. 9 Századok 1975/2