Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK l'ROBLÉM Aj A 43 tatár csapatok sokszor rosszul jártak. Ez volt többek között az oka annak, hogy a kánok idővel lemondtak a baszkakok által eszközölt adószedésről, s e jogot átengedték a trónjukat engedelmükkel (jarlik) elfoglaló orosz fejedelmeknek.42 A XV. sz. első feléből ránkmaradt egy ismeretlen szerzőtől származó perzsa munka, melyet, minthogy szerzője Iszkendernek, Iszfahán urának ajánlja, Iszkender Anonymusán&k neveznek. A szerző igen jó források alapján tárgyalja az Aranyhorda uralkodóinak történetét. Az 1300 előtti harcok (Nogaj) ismertetése után azt írja, hogy az Aranyhorda két részre szakadt. A nyugati részhez tartoznak: „Ibir-Szibir, Rusz, Libka, Ukek, Madzsar, Bulgár, Basgird és Szaraj Berke . . ,"43 A felsorolásban nép- és város-, illetőleg tartománynevek vannak, s nem mindig lehet megállapítani, hogy miről van szó. A keleti források népnevei igen sokszor területet jelentenek, s fordítva. Kb. ugyanarról van szó, mint amit a Mescsera esetében láttunk, ahol a szó népet és területét is jelenti. A nép és területe ebben a korban még elválaszthatatlan volt egymástól. Végül még egy adat. Seref-ad-Din Jezdi, aki a XV. sz. első felében írta Zafar-name c. munkáját, Timur Lenk XIV. sz. végi hadjárataival kapcsolatban megemlékszik az Arany horda elleni hatalmas győzelmekről is. Többek között így ír: Timur „megtámadta ennek az országnak a tartományait és vidékeit: Ukeket, Madzsart, az oroszokat, cserkeszeket, baskírokat, Mikeszt, Balcsimkint, Krimet, Azakot, Kubánt és az alánokat . . .".44 Timur hadjáratainak történetét, útvonalát tanulmányozva arra a meggyőződésre jutottunk, hogy itt már nem a volgai területről van szó, mert a mongol vezér a kipcsák pusztákról, azaz délről indult észak felé, Moszkva irányába, s ebben az esetben a Madzsar már valószínűleg a Mescserát jelenti. Az idézett adatok úgy gondolom, hogy kétségtelenné teszik a keleti magyarság fennmaradását, de persze nem Baskiriában, ahonnan legalább félezer évvel ezelőtt elvonultak, hanem a Volga-jobbparti Magna Hungáriában, illetőleg a Mescsera-ban. Az orosz források ugyanis a XIV. sz. első felében a Mescserának nevezett területen ismerik meg a mescsereket-magyarokat, egy olyan területen, mely a Volga-parti szállásoktól mintegy 400—500 kilométerre nyugatra feküdt. Minthogy az 1350-es terminus ante quem adva van, meg kellene keresni az áttelepedés okait, s ha lehet, meg kellene állapítani az áttelepedés körülményeit. Az alábbiakban erre fogunk kísérletet tenni. Az Aranyhorda, ez a hatalmas nomád állam a XIII. sz. ötvenes és hatvanas éveiben szerveződött állammá, olyan állammá, melynek története egyre 12 A. H. Насонов: Монголы и Русь. Moszkva—Leningrád, 1940. Igen plasztikusan ábrázolja a két nép közti viszony változásait. аз Тизенгаузен : i. m. 127. Ha a megmagyarázhatatlan Libka-t kihagyjuk, akkor érdekes a pontos nyugat-keleti sorrend : oroszok, Ukek (egy Volga-jobbparti város és tartomány, talán tömén), magyarok, bolgárok és baskírok. A magyarok és a baskírok között ott vannak még a bolgárok. A magyarok tehát Baskíriávól jóval nyugatabbra élnek. 44 B. JI. Тизенгаузен: Сборник . . . 185. Itt említem meg, hogy а XVI. sz.-ban író Gafjari Kazvini világtörténetében Batu-utódokról, azaz az Arany horda jobb szárnyának, a Kök-Orda uralkodóinak rövid történetét adva felsorolja a hozzájuk tartozó területeket, illetőleg népeket. Ezek: „az oroszok, Lika, Ukek, Madzsar, Bulgár és Kazan." Kétségtelen, hogy itt a szerző az előbb idézett szerzőt, vagy annak forrását használta, de azzal, hogy Kazanyt hozzácsatolta a sorhoz, bizonyítja, hogy jól ismerte a helyzetet. A XV. sz. folyamán ugyanis létrejött a kazányi kánság, mely Iszkender Anonymusa idején még nem létezett. Тизенгаузен: i. m. 211.
