Századok – 1975

Beszámoló - A szovjet és magyar történészek együttműködésének negyedszázada (Stier Miklós) 399/II

400 STIER MIKLÖS megpróbáltatásokon keresztül, de végső fokon mindig győztes útját mutatja be. Megtanulták azt, hogy a történelmi eseményeket pártosan, éppen a haladás, az élenjáró osztály szempontjából vizsgálják. És megtanulták azt is, hogy a történeti valóságot vizsgálják ós ábrázolják, hogy ne későbbi korok mércéjével és szempontjaival közelítsék meg, hanem minden korszakban azt nézzék, mit jelentett akkor a haladás, ós milyen erők álltak mellette, milyenek ellene. Az elméleti, elvi tanulságok mellett pedig arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szovjet történettudomány eredményeinek megismerése a Szovjetunió népeinek a múltját, a magyar nép történetével sokszor összefonódó sorsát is közelebb hozta nemcsak történészeink, hanem az ő mun kájuk révén a legszélesebb rétegek számára is. A magyar történettudomány ezzel járult hozzá a népeink közti barátság, a szoros együttműködés megszilárdulásához. Sokat kaptunk a szovjet történettudománytól. De talán nem szerénytelenség, ha arra hivatkozunk, hogy nemcsak kaptunk. A szovjet és magyar történészek közt az évek során olyan termékeny együttműködés, kölcsönhatás bontakozott ki, amely mindkét fél számára gyümölcsöző volt." E megnyitószavak után Pach Zsigmond Pál akadémikus „A szovjet és a magyar történettudomány kapcsolatainak jelentősége, eredményei, továbbépítése" c. előadásában öt kiváló szovjet történész arcképét villantotta fel, — olyanokét, akik az elmúlt évtizedek folyamán közvetlen kapcsolatban álltak magyar kollegáikkal és a magyar történettudománnyal. Mint mondotta, „sokan vagyunk így magyar történészek, akik a szovjet történettudománnyal való kapcsolatainkról, a szovjet kollegákkal való tudományos együttműködésről aligha tudnának másképp beszólni, aligha tudnak érzelmet-értelmet mozdító személyes emlékek kirekesztésével, életutakat formáló egyéni élmények távoltartásával szólani". Előadását személyes élmény felidézésével kezdte. Elmondotta, hogy 1948 őszén találkozott először Borisz Dmitrijevics Orekov akadémikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnökével, a moszkvai Történettudományi Intézet igazgatójával, aki abban az évben hazánk vendége volt. A közoktatásügyi miniszter által tiszteletére rendezett ebédet követően ismerkedtek meg a jelenlevő magyar történészek Grekov akadémikussal. „Önök magyarok — mondotta ekkor Grekov — mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak, s most is, a történettudománynak. Látszik ez abból is, hogy az elmúlt években s jelenleg is történettudós képviseli követként, politikusként az Önök hazáját", Szekfű Gyula és Molnár Erik. „Történettudomány ós politika más-más dolog, de nem lehetnek meg egymás nélkül. Csak az a kérdés, milyen történettudományról és milyen politikáról van szó." Grekov akadémikus 1948-ban három előadást tartott Magyarországon. Ezek jelentőségét Pach Zsigmond Pál e szavakkal érzékeltette: „Hogy mit jelent számunkra a szovjet politika, azt 1944 őszének 1945 tavaszának hónapjaiban a felszabadult magyar nép százezrei—milliói értették meg, vagy kezdték megérteni. Hogy mit jelent számunkra a szovjet történettudomány, azt voltaképp csak ekkor, 1948 őszén kezdtük ízlelgetni." Grekov akadémikus előadásából kaptak ugyanis ízelítőt a magyar történészek közül sokan először a parasztság történetének olyan tárgyalásából, amely — a tőkés földjáradék eredetéről adott marxi elemzés alkalmazásával — a feudális járadék formaváltozásaihoz kapcsolta a középkori agrárfejlődés törvényszerűségeit; s tőle hallhattak a történészek közül többen először a XVI —XVII. századi kelet-európai agrárstruktúra fő jellemzőjéről, az ún. második jobbágyság engelsi téziséről. Ezek az előadások s Grekovnak a feudáliskori Oroszország parasztsága történetéről szóló monográfiája nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy ebben a témakörben már az ötvenes évek első felében nálunk is érdemlegos munkák lássanak napvilágot. A szovjet tudósra történő visszaemlékezés lehetőséget nyújtott az előadónak arra, hogy móltassa a szovjet történettudománnyal való kapcsolat létrejöttét, a szovjet törté-