Századok – 1975
Közlemények - Soós Pál: Szabó Ervin ifjúsága és felkészülése éveiről 386/II
SZABÓ ERVIN IFJÚSÁGÁRÓL 397 ben. Irodalmi-művészeti érdeklődése másirányú elkötelezettségei ellenére sem lankadt sőt fokozódott és tudatosan beépített részévé vált nagy szellemi tartományokra kiterjedő és mély kulturális felkészültségének, általános műveltségének. Más átlagos képességű diáknak önmagában is teljes felkészülési programul szolgálhatott volna annak az irodalmiművészeti kincshalmaznak a megismerése, amelynek ő az alkotó szellemi integráció, a „lelki higénia" szerepét szánta. Olvasmányaiban költők és regényírók, régiek és újak, magyarok és külföldiek már ekkor tarka egymásutánban következtek, hogy „mindújra megóvják a megcsontosodástól". Ha csak tehette, látogatta a színházakat és képtárakat is. Szabó Ervin már diákkorától kezdve igyekezett tartani magát a goethei intelemhez: „Az embernek minden nap meg kellene tennie legalábbis a következőket: egy kis dalt meghallgatni, egy jó költeményt elolvasni, egy gyönyörű festményt megnézni, és ha lehetséges, néhány értelmes szót váltani valakivel."3 7 A lélek klasszikus értelemben vett harmóniájának, az igazi kultúrának az irodalom ós művészet „funkcionális szükséglete" — Szabó Ervin egyik axiomaszerű életei ve volt ez. Ezért olvasta már ifjú éveitől kezdve gyakran és szívesen Goethét, akinek Faust-ja újra meg újra visszatérő olvasmánya volt.3 8 A bécsi időszak még egy vonatkozásban igen fontos volt Szabó Ervin felkészülése, de ezen túl egész későbbi élete szempontjából. Már utaltunk rá — a Jászi-féle életrajz nyomán —, hogy bécsi orosz barátaitól tanulta meg és vette át a forradalom eszméjét, azt a gondolatot, hogy az új társadalom csak az öntudatra ébredt, jól megszervezett munkásság erőszakos felkelésének eredménye lehet. Az éles szemű Jászi azonban még azt is észrevette, hogy „az orosz forradalmároktól nemcsak számos eszmét és taktikai nézőpontot vett át, de vafahogyan megtanulta tőlük a fiatalságra való hatás művészetét is: a titkos összejövetelek, előkészületek, szervezkedések éjjeli s kissé rejtelmes technikáját."39 A szinte hihetetlen belső fegyelemre képes és mindenre fogékony ifjú Szabó Ervin az elmélet és gyakorlat egységét követelő, feltételező forradalmi szocialista mozgalom első komoly leckéit kitűnően elsajátíthatta, mert az orosz tanítómesterektől megtanult forradalmi konspirációs és szervezőkészség további életszakaszainak és tevékenységének is jellemző lényegi vonása volt illetve maradt. Magyarországon — „a félszabadságnak és fólszolgaságnak" az országában — ugyan nem kényszerítettek ki a politikai viszonyok olyan hatalmas kiterjedésű és mélységű forradalmi konspirációs szervezkedést, mint az abszolutista cári Oroszországban, a félillegális konspirációs módszerekre azonban a magyarországi szocialista mozgalomban is fel kellett készülni. Az egyetemista Szabó Ervin ezen a területen is igyekezett teljes értékű „diplomát" szerezni. A fentebbi — korántsem teljességre törekvő — jellemző mozaikokból összerakott kép a diák Szabó Ervinről valóban azt tanúsítja, hogy a szokványostól eltérően alakult korai fiatalsága, amelyben kevés hely jutott a gyermekkori játékoknak, a gondtalan diákélet élményeinek és örömeinek. A rendkívül korán érő Szabó Ervin első tudatos eszméléseitől kezdve mindig inkább a komoly és rendszeres tanulás, a könyvek, a tudomány és a szociális problémák világához vonzódott. Mohó szellemi étvággyal igyekezett az egyetemes és szocialista műveltség — korabeli Monarchiában elérhető — legnagyobb értékeit magáévá tenni és nem könnyűnek ígérkező felnőtt életére morálisan is megalapozott hivatástudattal felkészülni. A kitartó szorgalommal, lankadatlan akaraterővel végzett tanulás, önművelés és önnevelés eredményeként tulajdonképpen már egyetemi diákévei idején igazi felnőtté, férfivá érett és jól felkészült könyvtárossá, alapirányát tekintve marxista szemléletű társada'om tudóssá és nem utolsósorban önállóan gondolkodó, cselekvő forradalmi szocialistává vált. Mindez természetesen nagyon sok belső küzdelemmel, lemondás-37 Szabó E. magyar nyelven megj. könyvtártudományi... 596. 38 Uo. 594. 39 Jászi 0.: Szabó E. és életmunkája. 14 —15. 7*
