Századok – 1975
Történeti irodalom - A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Bibliográfiája 1945–1971 (Ism. Szilágyi János) 304/I
ÁLLAMHÁZTARTÁS A MOHÁCS EI.ÖTTI MAGYARORSZÁGON 321 augusztusától verendő — magyar pénz értékéről, kitérve arra is, hogy a 4 latos pénzből 4 forint 50 dénár jut egy márka pagamentumra és így 18 forint a színezüst márkájára.5 2 Burgionak a nova moneta halódása idején, először 1525. augusztus 9-én, majd még egyszer 1526. április 3-án adott információja pontosan megegyezik azzal, amelyet Hans von Planitz, a szász választófejedelem tanácsosa röviddel a 4 latos pénz születése után, 1521 novemberében a Magyarországon járt kereskedőktől szerzett, amely szerint az új dénárokból 18 forint jut egy márka színezüstre,53 s mindkét leírást igazolni látszik az a tárgyilagos adat, amellyel az elhalálozott rézpénzről a kassai pénzverde fentemlített számadáskönyve szolgál. A pénzverdében a különböző mértékben, de egyaránt „geryngr", azaz csekély értékű pénz márkáinak százait váltották és olvasztották be, értékesebbjét három esetben 200 — 200 forintjával — 20 000 dénárral — vették át és mérték le, s a darabszám és súly (45 1/2 illetve 45 1/4 márka) ismeretében egyszerű osztási művelettel megkaphatjuk a pénzöntvény 1 — 1 márkájára eső darabok számát. A 440 körüli eredmény valamivel még kisebb is a Burgio és Planitz megadta számnál, de az eltérés oly csekély, hogy az akár a pénz kopásának, akár a számlálás vagy mérés pontatlanságának is tulajdonítható.54 Mindezek után, korántsem valamiféle újabb axióma bevezetésének az igényével, ellenkezőleg, hangsúlyozva, hogy az ezüst árát hozzávetőleges (bár a valóságosnál inkább alacsonyabbra becsült) szám jelzi, ilyeténképpen határoznám meg az 1522-ben és talán még 1523-ban is — de csakis ezekben az években — vert nova moneta copernicusi értelemben vett, tehát nemesfém tartalmából adódó „belső" értékét: 1 márka színezüstből (4x450 = ) 1800 darab dénárt vertek 1 márka színezüst ára 750 darab dénár volt Maradt verdeköltség és nyereség 1050 darab dénár Fölmerülhet esetleg a kétség, vajon érdemes volt-e a 3 forintos eltérés miatt oly hosszasan cáfolni Jeszenszky általánosan elfogadott számainak helyességét. Nem hiszem, hogy jogos volna a kétkedés. Eltekintve attól, hogy azt remélem, sikerült bemutatnom a költségvetési előirányzat számai mögött rejlő pénz nemét és értékét, a márkánként 3 forint óriási különbséget jelent, hiszen ez az eltérés 10 000 márkánál már 30 000 forintot tesz ki, akkora summát, amely meghaladja például a költségvetési előirányzatban jelzett harmincadbevétel egészét és csaknem eléri az Erdélyben behajtott jövedelmek összességét. (Márpedig, a költségvetési előirányzat adataiból az alább ismertetendő haszonkulcs segítségével kiszámíthatóan, 1522-ben mintegy 21 600, 1523-ban több mint 17 000 márka ezüstből vertek pénzt.) A különbözet az ezüstből vert és az ezüstért adott dénárok száma között azonban így is jelentős. Márkánként 10 forint és 50 dénár maradt verdeköltségre és nyereségre s ez utóbbiban, többek között, az esztergomi érseknek járó pise-52 A VI. Hadrián által küldött pénzről: Sanuto: 35. tomo. 114., 297. h. és Monumenta Vaticana históriám Regni Hungáriáé illustrantia. 2. ser. 1. tom. 83 — 84, 141 —142 stb. — Burgionak a nova moneta értékét taglaló levelei: Monumenta Vaticana ... 251 — 267, 356-368. 53 P. RatkoS: Die Entwertung ... . 38. 64 Kassa város régi számadáskönyvei ... . 82, 83, 86.
