Századok – 1975

Történeti irodalom - Varga Ádám–Boda Ferenc: Mözs község története (Ism. Komanovics József) 193/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 193 nagyrészt a Somogy megyei Pártarchívum dokumentumainak adataira épül. A szerző áttekinti a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződésének időszakát Somogyban (1957—1961), rámutatva az átszervezés jellegére és fő jellemvonásaira. Ezután a szocialista termelési viszonyok fejlődését ismerteti 1962 —70-ben Somogy megye mező­gazdaságában, táblázatokkai reprezentálva az 1953 — 66. évi átlagokhoz viszonyítva az állami gazdaságokban, a szocialista iparban ós a termelőszövetkezetekben a részesedés mértékét 1970-ig. Vázolja a falvakból való elvándorlás, majd utóbb, a 60-as évektől a visszavándorlás okait, és ismerteti az ezekkel kapcsolatos megyei intézkedéseket. A tanul­mány utolsó fejezete az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának folyamatát mutatja be Somogyban, felhasználva annak a szociológiai felvételnek eredményeit, amelynek munkálataiban maga is részt vett. * E két kötet tanulmányairól ez az ismertetés korántsem adhat — már csak megsza­bott terjedelme miatt sem — mélyebb értékelést. Megítélésem szerint a tanulmányok általában „műhelymunkák" a szó igazi ós jó értelmében. S noha ezt a kifejezést irodalmi alkotásokra szokták alkalmazni, most — úgy érzem — mégis indokolt történelmi tanul­mányok jellemzőjeként említeni. Nemcsak azért, mert e kötetek tanulmányai általában nagy műgonddal készültek, hanem azért is, mert a felépített mű „állványzatát" is meg­mutatják, azt az utat, amelyen a szerző az eredményhez eljutott ! S ez, különösen ott, ahol a forrásszegénység miatt csak másodlagos forrásanyagból történő következtetésekkel jut el a szerző az eredményhez, alapvetően fontos. E tanulmányok talán hosszabbak, részletezőbbek, mint a szakirodalomban megjelenő munkák zöme, — kevésbé tömörek, helyenként túl szétfolyónak is tűnik egy-egy munka, — de mindez az előbb elmondot­takból adódik: a forrásfeltárás lázában és az alkotás bűvöletében olykor nem különül el a lényeges a lényegtelentől. De ez ebben az esetben — véleményem szerint — nem feltétlenül hiba, mert ami esetleg a történeti kérdést tanulmányozó szakember számára lényegtelennek tűnik, az válhat a területtel foglalkozó, más érdeklődésű ember számára hasznosíthatóvá, vagy gondolatébresztővé. Ezekből a munkákból okulhat a terület tör­ténete iránt érdeklődő laikus, nem szakmabéli olvasó is. Ilyen meggondolások alapján valóban dicséret illeti a kötetek szerkesztési munká­ját vállaló és végző Kanyar Józsefet, aki nagy felelősséggel rendezi sajtó alá ezeket az évkönyveket. Emeli a kötetek értékét a sok szép illusztráció, amely a tanulmányok szö­vegéhez kapcsolódik. Egy kis technikai hiányosságra hadd hívjam fel mégis a szerkesztő figyelmét: a sok, nem szövegbe ékelt kitűnő táblázat használhatóbb lenne, ha a forrást a táblázatok alatt is közölnék a szerzők és így azokat a szövegtől függetlenül is könnyen használni lehetne. Ügy vélem, ezeket a szorgalommal összehordott adatokat és a kötet tanulmányai­nak nagyobbik részét, illetve az azokban foglalt tudományos eredményeket idővel be kell építeni majd az országos történeti feldolgozásokba. Ehhez a gondolatsorhoz kapcso­lódva, de tovább menve, vetem fel: nem lenne-e érdemes ma, amikor a történettudomány eredményei már nem ismernek országhatárokat, és nemzetközi összefogással születnek újabb és újabb közös munkák, — nemcsak idegen nyelvű tartalomjegyzékkel, hanem a tanulmányok után közzétett tömör, idegennyelvű összefoglalásokkal is megkönnyíteni az értékes eredmények közkinccsé tételét ? T. Mérey Klára VARGA ÁDÁM —BODA FERENC: MÖZS KÖZSÉG TÖRTÉNETE (Szekszárd, 1973. 502 1.) Az utóbbi években mind gyakrabban látnak napvilágot egyes megyék, községek tanácsai illetve termelőszövetkezetei által kiadott helytörténeti munkák, amelyek azt a célt szolgálják, hogy erősítsék azokat a szálakat, amelyek a lakosokat szűkebb pátriájuk­hoz kötik, másrészt a szerzők arra törekszenek, hogy az országos vagy nemzeti történetre vonatkozóan is új megállapításokra illetve következtetésekre jussanak. Ugyanis — s ezt nem egy helytörténeti munka meggyőzően bizonyítja — bizonyos összefüggéseket szinte kizárólag a helytörténetírás módszereivel vagyunk képesek kellő mélységgel és pontos­sággal megközelíteni illetve feltárni. 13 Századok 1975/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom