Századok – 1975
Elméleti és módszertani kérdések - Gellériné Lázár Márta: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában. 1850–1945 (II. rész) 112/I
A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM ! RODALOM 117 s/.ere lényegében a fentiekben már érintett kommunikációs szituáció alapelemeinek mintájára rajzolódik ki.18 4 Ennek megfelelően az elemzési eljárás három metszete: 1. A kiadványközpontú metszet, melyben bizonyos, előre meghatározott téma, témacsoportok kalendáriumon belüli megjelenését elemezzük. 2. A témaközpontú metszet, melyben bizonyos, előre meghatározott téma, témacsoportok kalendáriumon belüli megjelenését elemezzük. 3. A műfajközpontú metszet, melyben egyes, a kor ós a forrás viszonylatában egyaránt jellemző műfajokat (hirdetés, képanyag, elbeszélés) vizsgáljuk. E metszetek alkotják a kalendárium-kutatás tartalomelemzési szakaszának egyes lépéseit. Minden lépés önálló kérdésfeltevésével, módszerével ós a hozzá kapcsolódó adekvát elemzési jelentéssel épül a vizsgálat rendszerébe. Funkciója a tekintetben változik, hogy részleteket tár fel egy történetileg releváns jelenség alátámasztására, vagy alapadatokat szolgáltat olyan jelenségek természetének feltárásához, melyeknek inkább ismerjük hatását, mint alapját. Végül is e kérdésfeltevések célja18 5 annak feltárása, hogy — kik adtak ki (nyomtak) kalendáriumokat, — kiknek szánták kiadványaikat, — mit akartak vagy tudtak ezekkel közölni, — hogyan realizálódott ez; milyenek voltak a konkrét megoldásmódok, — ós milyen hatása18 8 volt e tevékenységnek ? 3. Kalendáriumok kiadványközpontú vizsgálata E vizsgálati metszet célja az előzőkben már vázolt feltételezések alapján a kalendáriumok tömegkultúrás jellegének meghatározása és bizonyítása részletes tartalmiszerkezeti analízis segítségével.18 7 Ehhez kapcsolódóan követni kell a kitűzött teljes időszakon keresztül e tartalmi-szerkezeti jellemzőkben bekövetkezett változásokat olyan eljárás segítségével, melynek révén következtetni lehet kiadói célokra ós gyakorlatra, valamint tartalmi preferenciákra. 3. ábra
