Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1060 FARKAS GÁBOR telen mennyiségű volt. 11 0 A város gazdái 1935—1936-ban az alábbi főbb termékeket exportálták.11 1 Áru neve 1935 Értéke P 1936 Értéke V Szarvasmarha 417 db 97 103 155 db 43 295 Húsáruk 1 058 q 123 786 2 167 q 255 706 Búza 5 100 q 78 648 4 200 q 48 038 Gyümölcs 113 q 1 808 1 064 q 33 603 Sertés 183 db 26 169 100 db 15 400 A város gazdasági fejlődése érdekében a burzsoázia egyes körei az 1920-as évek végén lépéseket tettek. Ehhez belső tőke ugyan nem volt, de kormánytámogatást kívántak szerezni, sőt külföldi kölcsönöket is. A városi politikai vezetés felismerte e kezdeményezésben rejlő lehetőségeket, s szélesebb társadalmi bázist kívánt szerezni. Ennek érdekében a város gazdag középkori múltját is idézték. Egy polgármesteri jelentés így emlékezik erre: „Székesfehérvár polgárságának lelkében fel kellett szítani a tradícióknak a közöny és kishitűség hamuja alatt szunnyadó parazsát, hogy megszólalhasson újból a genius loci."A város fejlesztésének igénye a húszas években maga után vont bizonyos gazdaságpolitikai és kulturális intézkedéseket. Abból a tényezőből indult ki, hogy a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztését a kevés földterület lehetetlenné teszi. Ezért a belterjes művelési ágak meghonosítását szorgalmazták. Csakhogy ennek bevezetése az elmaradott földműves lakosság körében — az anyagi lehetőségek hiánya mellett — tudati okok miatt sem volt lehetséges. Kormányzati támogatással, továbbá a Fejér megyei nagybirtokosok segítségével Székesfehérvárott önálló gazdasági iskolát, téli gazdasági iskolát, középfokú gazdasági iskolát hoztak létre, sorra rendezték a gazdakörökben a mezőgazdasági ismereteket nyújtó tanfolyamokat. A kisgazdatársadalom első igazi eszmélése reménytelen helyzetére az 1930-ban élesen jelentkező gazdasági krízis volt. Bár a város kisbirtokos társadalmát a gazdasági válság nem rázta meg úgy, mint más agrárvidékek lakosságát, ugyanis az alapvető mezőgazdasági termékeket a város piacán értékesíteni tudták, s eladták a gabonát is. Mégis tanulság volt számukra a gazdasági krízis. Bebizonyosodott, hogy irányváltozás szükséges a mezőgazdaságban.112 Ennek összetevői azonban a harmincas évek első felében még nincsenek jelen a maguk teljességében Székesfehérvárott. Az intenzív mezőgazdasági termelésnek feltételei közé tartozott a hazai felvevő piac megteremtése. A helyi igények korszerű kielégítése mellett a város agrárlakossága a főváros, a Balatonvidék és a Velencei tó környékének ellátásába is bekapcsolódhatott volna. A kertgazdaságok megteremtésének gazdasági előfeltétele azonban megvolt Székesfehérvár határában. Az e célokra kiszemelt városszéli területek talaja nedves, a várost és környékét átszelő csatornák pedig olcsó öntözési lehetőséget adnak. A harmincas évek első felében ezen elméletek gyakorlati megvalósítására kevés történt Székesfehérvárott. Csupán a gazdák tudati felkészítése kezdődött el, amely politikai szervezkedésekkel is együtt járt. 110 Alispáni jelentés az 1936. évről és SzôUôsy Z. : i. m. 111 Gidofalvy E. : Székesfehérvár thj. város és Fejér vármegye közgazdasági jelentősége. Magyar Statisztikai Szemle ua. 282 — 295. 112 Polgármesteri iratok, ua.
