Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1056 FARKAS GÁBOR Az ercsi cukorgyár történetében 1920 a második periódus kezdőéve volt. A háború és az azt követő gazdasági nehézségek a Patzenhofer családi rt-t teljesen a csőd szélére juttatták. Az rt. bankösszeköttetést keresett, s ezen a réven került kb. a részvények 50%-a a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank érdekkörébe, míg a másik fele a Patzenhofer, Dreher, Blau, Wimpffen és Nádasdy családi érdekeltségeknél maradt. (A Wimpffen család 1924-ben részvényeit eladta.) 1920-tól 1930-ig a cukorgyártás fejlődési üteme lassú volt és csak 1930-ban érte el az 1 millió 400 ezer mázsa cukorrépa feldolgozást. 1931-től (állami intézkedésre) a gyár csak félkapacitással dolgozhatott. A feldolgozási adatokat az alábbi kimutatás szemlélteti: ÉT Répa (q) Kristálycukor (q) Nyerscukor (q) 1920-1921 85 336 2 722 5 932 1926-1927 904 241 115 345 2 813 1929-1930 1 201 496 139 280 39 823 1931-1932 403 794 47 691 1 402 1935-1936 480 675 70 467 5 006 1937-1938 484 622 63 332 3 529 A cukorgyári rt. tőkefeleslegének egy részét 1934-ben és 1937-ben földbirtokvásárlásba fektette. Ercsiben 1592 és Baracskán 747 kat. hold földet vásároltak.9 5 A 20-as évek elejétől építették ki a székesfehérvári repülőteret és a javítóműhelyt. Lényegében itt a világháború végéig létesített hadi objektumokat fejlesztették tovább. 1918-ig katonai raktárakat, laktanyákat építettek a sóstói mezőkön. Repülőtér is működött a háború alatt. Ezt nemcsak a háborús szükséglet hívta életre, mert már 1912-ben léghajóállomást terveztek ide, amelynek tartozékául egy kiskapacitású gáztelepet is felszereltek. Ezt a háború idején tüzérségi ballonok töltésére használták. A háború után a nagyhatalmak által megszabott katonai keretekbe a székesfehérvári repülőtér és javítóműhely fejlesztése nem fért volna bele. Ennek megkerülésére — lényegében a magyarországi hadi potenciál kiépítése érdekében — a kormányzat az objektumnak polgári jelleget adott. Aerofort néven működött az a javítóműhely, mely — a világháború során megsérült és részben — Székesfehérvárott hagyott tízegynéhány gép kijavításával foglalkozott. A húszas évek elején Fokker D VII és Brandenburg típusú repölőgépek voltak alkalmazásban. A létesítményt az első években inkább csak karbantartották, míg a fejlesztés 1924 után kezdődött meg. Ez évben állt már egy 1500 m2 alapterületű hangár, s a következő évben a hazai gyártású repülőgépek is megjelentek a műhelyekben, 1926-ban pedig saját tervezésű motoros gépeket kezdtek gyártani, kis sorozatokban. Ugyanilyen jelentősége volt a nagyteljesítményű vitorlázógépek előállításának is. Magyar tervezésű volt és Széksefehérvárott állították elő a Nemere, a Hungária, Avis és az M 24-es egymotoros, kétüléses iskolagépeket. Ez utóbbi típus a szakemberek szerint igen kedvelt iskolagép volt, melyből exportra is került.96 Fejér megyében az első világháborút megelőzően szénbányát nem nyitottak, bár kutatások folytak, de az akkori gazdasági viszonyok — a szénellátás elégséges volta — nem kívánták meg a felkutatott széntelepek kiaknázását. A háború után, az önálló nemzetgazdaság kialakítása viszont megkövetelte az eddig ismert széntartalékok feltárását és 95 Uo. 324-326 és 364 — 369. Kétszáz esztendő, uo. 322 — 323. 96 Farkas G. : i. m.
