Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1046 FARKAS GÁBOR egyesített légszeszgyárak igazgatóságáé lesz, amely a háború, eőt a forradalmak utánt időkig birtokolta.5 8 A székesfehérvári villanytelepet 1902-ben építették. Az ekkori villanyvilágítás kiterjedtsége is jelzi a városi polgáriasodási igényeket. A városi közvilágításban a gázlámpák helyét a villanyégők foglalták el (1902. december 31-én). 800 db. izzólámpát és ívlámpát, magánfogyasztásra 29 lakásba, intézménybe 246 izzólámpát szereltek fel. 1910-ig az utcai közvilágítás szinte semmit sem változott, de ekkorra már 1078 magánfogyasztási helyre 15 237 db izzó- és 127 ívlámpát szereltek fel. A fogyasztók közé tartozik a városban használt 67 db villanymotor is, 174,6 lóerő teljesítménnyel. Tehát a villamosmű főleg világítási energiát szolgáltatott. Ipari célból csak a vízműveket, a javítóintézetet és egyes ipari műhelyeket tudtak motorikus árammal ellátni. A városban a Felmayer-gyár, a Déli Vasúti Főműhely, a Weiss és Tull Bőrgyár, a Gázgyár, az Első Budapesti Gőzmalom és az Akóts-féle malom saját meghajtó erőtelepekkel rendelkeztek.59 A hatvanas évek elejétől szinte a századfordulóig állandóan folyt a vasútépítkezés megyénk területén. Az első vasútvonalat 1860-ban nyitották meg Székesfehérvár és Újszőny között, egy év múltán átadják rendeltetésének a Duna- Száva Adria Vaspályatársaság kezelésében lévő (1885-től déli vasútnak nevezett) vonalat, amely a fővárost köti össze a megyeszékhellyel és Zágráb—Fiume irányában a tengerhez vezetett, (1872-ben Veszprém felé, 1896-ban Börgönd-Sárbogárd, ill. Szabadbattyán-, Tapolca, 1898-ban Székesfehérvár—Bicske felé nyílott meg a vasúti közlekedés). A vasúti építkezések, és az eddig ismeretlen, gyors közlekedési és szállítási lehetőségek önmagukban is új vonással gyarapították a polgárosuló viszonyokat Fejér megyében, sőt az agrár jelleg változatlansága mellett annak egyik legfontosabb oldalát adták. Már az eleő vasúti építkezések során létesítettek járműjavítóműhelyt Székesfehérvárott a gépek, a kocsik, talyigák és egyéb szerszámok karbantartására. Ezt a műhelyt az építkezés befejezése után (1861. ápr. 1.) a vasúttársaság bécsi és marburgi telepeire elszállították.60 Székesfehérvár vasúti gócponttá vált. A vasúttársaság itt 1892-ig megépítette járműjavítóműhelyét, ahol 1892. január 2-án 16 munkás kezdett dolgozni. A műhelyt azonban 1896-ban kibővítették. A székesfehérvári vasútállomás, a járműjavítóműhelyek, a fűtőház az első világháborúig fokozatosan emelték az alkalmazotti ós a munkáslétszámot. A Felmayer Gyár mellett egyik legjobb munkásfelvevőhelynek tartották ezeket a műhelyeket. 1896-ban már 300-nál több munkás dolgozott a javítóműhelyekben. 1902 január végén 9 pavilonba 480 munkást alkalmaztak.6 1 A mezőgazdasági termékek feldolgozására létrehozott ipari telepek között a legkorábbi a velencei Anna Gőzmalom. Itt 70 — 80 nyéki, velencei, gárdonyi lakos talált alkalmazást. A pázmándi cukorgyárban szintén 50—100 helyi lakost alkalmaztak az ötvenes-hatvanas években. A gyár azonban tönkrement. A fővárosi építkezések adtak ösztönzést a székesfehérvári káptalannak arra, hogy sóskúti kőbányájában fokozza a termelést.6 2 Már 1875-ben 160 munkást alkalmaztak,6 3 de a munkáslétszám a későbbiekben növekedett — különösen Andreetti kezébe kerülése után — és esetenként elérte a 250—300 főt is.6 4 A hatvanas évek végén Székesfehérvár városa felajánlotta a pesti és budai építkezési vállalkozóknak, hogy gránitbányájából a kívánt mennyiségben 58 Sárvári E. : A székesfehérvári gázszolgáltatás története, 1872—1972. Székesfehérvár. 1972. 59 Északdunántúl áramszolgáltatásának 75. éve, Győr, 1971. IV. rész. 179—205. 60 Farkas G. : Politikai és gazdasági viszonyok Fejér megyében a kiegyezés korában. Fejér megyei Szemle 1967. Székesfehérvár. 1967. 26 — 37. 61 Székesfehérvár és Vidéke c. politikai lap. 1902. jan. 25. 62 Alispáni jelentés, 1876. 63 Székesfehérvár és Fejér megye ipara ós kereskedelme, 1938. 364—369. 64 FML. Főispáni bizalmas iratok, 1899. Pártpolitikai ügyek.
