Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1103 A kérdésre vonatkozó forrásokat tanulmányozva, a kutatóban az az álláspont alakult ki, hogy a korabeli szereplőknek nem kell egymást vádolni azzal, hogy valamelyikük javaslata okozta önmaguk mentése során a kormányzó lemondását. Ezt a véleményt a Horthyhoz való kritikátlan viszony alakította ki, és a szövetséges hatalmaknak a vele kapcsolatos későbbi politikája — elsősorban az, hogy semmilyen felelősségrevonásban nem részesült — is táplálta. Mindenek előtt ez az oka, hogy a volt szereplők visszaemlékezéseikben, vallomásaikban igyekeztek eltitkolni, kisebbíteni ilyenirányú egykori megnyilatkozásukat. Pedig a források azt bizonyítják, hogy az események logikus következménye volt az, hogy valamennyi korabeli szereplő, a Horthy mellett állók és a német illetve nyilas oldalon levők is felvetették ezt a kérdést. Az adott viszonyok között az utóbbiak követelték, az előbbiek közül a reálisabban látók elfogadták és természetesnek tartották Horthy Miklósnak az események alakulása következményeként bekövetkező bukását. Tulajdonképpen ez történt Vattay javaslata körül is. Hennyey Gusztáv 1944. október 26-i kihallgatása során elmondotta, hogy a kormányzónál folyt esti tárgyalás után a miniszterelnökségre visszatérve Lakatos Géza miniszterelnök, Rakovszky, Hennyey, Schell és Csatay miniszterek elhatározták a kormány lemondását, s „ekkor felvetődött az a kérdés, hogy a Kormányzó Úr helyzete tartható-e vagy nem". Ezt a kérdést Vattay és Ambrózy megérkezése után velük is megbeszélték.315 Tehát a gondolat felvetését jogtalanul utalta át Lakatos Géza Vattay számlájára. Ugyanakkor az is kiderül — Rakovszky vallomásából, — hogy Vattay és Ambrózy ezekben az órákban telefonon tárgyaltak a német követséggel Horthy esetleges Németországba távozásáról.31 6 E ténynek azért van jelentősége, mert Vattay és Ambrózy a miniszterelnökségről % 12 körül Horthyhoz ment — sa kormányzó visszaemlékezése szerint, ellentétben a Katonai Iroda volt főnökének állításával — „jelentették Hitler ajánlatát, amely szerint »menedék nyújtását ajánlja fel« arra az esetre, ha kormányzói tisztségemről lemondok és a várat meg a hatalmat átadom. Az ajánlatot elutasítottam és megmondottam, hogy ezzel az üggyel többé senki se háborgasson."317 Miután erről a kérdésről Vattay szemérmesen hallgat, feltételezhető, hogy társai ezt az általa közvetített német ajánlatot tulajdonítják tőle eredőnek. Maga Vattay a fenti kihallgatásról a következőként ír: „előadtam a helyzetet, megjegyezve, hogy itt az ellenállás kilátástalan, az oroszoknak küldött kevés segítségkérés nem hiszem, hogy eredményes lesz, én azt javasoltam, hogy az ellenállást be kell szüntetni. A Kormányzó tiltakozott, de újabb indokaimat elfogadva hozzájárult, hogy Lakatos tárgyaljon a németekkel, hajlandó a várban a harcot beszüntetni, de kikötése az, hogy legközvetlenebb munkatársainak ne történjék bántódásuk és vele maradhassanak."31 8 Vattay főhadsegéd, függetlenül attól, hogy ki mit írt le utólag a Horthyval való megállapodásáról, vagy mi volt a valóságos álláspontja a kormányzónak, az általa itt leírtakat közvetítette éjfél körül Ambrózy val együtt a miniszterelnökségre. Vagyis, Vattay leírása szerint: „Röviden elmondtam a helyzetet és hajlandóságot a harc beszüntetésére. A miniszterelnök tárgyaljon a kérdés-315 OL. Filmtár. 16721. Hennyey vallomása. 316 Uo. Rakovszky I. vallomása. 3" Horthy: i. m. 275. 318 HIL. Békeelókészítő. III. doboz. A/II/16. Vattay vallomása. 5 Századok 1974/5-6.
