Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1064 KOROM MIHÁLY amelynek segítségével a vk. osztályok kikapcsolásával is helyes magatartásra lehessen utasítani a megbízható hads. pk-kat."17 8 Ezt a munkát és a hadseregek közvetlen Horthyhoz való kapcsolását Vattay végezte. A vezérkar megbízhatatlan garnitúrájának kikapcsolására ez azonbannem volt elégséges. A németbarát katonai vezetés káderállománya és funkciója érintetlen maradt. így az egész vezérkari katonai apparátus egységesen szabotálhatta a neki nem tetsző átállási intézkedéseket, és ugyanakkor a németek és Szálasi szélsőjobboldali fasiszta puccsához készen is állt jól kiépített és nagy tapasztalatokkal rendelkező központi és országos hálózata. A Katonai Iroda ki is dolgozta a jelszóval fedett katonai átállási terv parancsát. A jelszó „1920 III. 1. rendelet végrehajtandó" lett. Vattay szerint ez a következőket jelentette: „először, a harcot be kell szüntetni, másodszor a szembenlevő oroszokkal fel kell venni az érintkezést, harmadszor a rendre és fegyelemre különös súlyt helyezni, negyedszer a németekkel fel kell venni a harcot."179 Miután az eredeti parancsszöveg nincs meg, illetve arról sincs pontos adatunk, hogy egyáltalán leírták-e azt, — és a legérdekeltebbek visszaemlékezése nem teljesen azonos, szükségesnek látszik Veress Lajos vezérezredesnek, 1945. július 1-én Kiskőrösön leírt feljegyzését is szó szerint idézni. „Az volt a terv és a parancs, hogy úgy a Miklós-féle 1., mint a 2. hadsereg is a Tiszára vonulnak vissza. Visszavonulás közben — Szatmárnémeti körletében — egyesülnek, majd együttesen fordulnak a németek ellen, felvéve az összeköttetést az oroszokkal."18 0 Az előre magadott feladatokat e terv szerint a jelszó megérkezésekor kellett végrehajtani ! A Katonai Iroda terve és parancsa a vezérkari főnök parancsával a visszavonulást illetően megegyezett, de a Budapestre irányított csapatokra vonatkozóan egyáltalán nem intézkedik. Ami a németekkel való szembefordulást és a szovjet csapatokkal történő kapcsolatfelvételt illeti, ezeket Vörös János parancsától nem kérhetjük számon, mert annak célja ugyan leplezett volt, de mégis a szokásos hivatalos katonai úton, tehát nem „illegálisan" került kiadásra. Megegyezett még a két parancs abban is, hogy mindkettő egy 20-a körüli dátumra volt időzítve. Veress Lajos ezzel kapcsolatban a következőket írta fenti feljegyzésében: „Engem, ki a folyamatban levő fegyverszüneti tárgyalásokról tájékoztatva voltam, és tudtam, hogy a feltételeknek egyik pontja a trianoni határra való visszavonulást követeli meg, a proklamációnak (Horthy október 15-i kiáltványa — K. M.) nem a hangja és tartalma, de az időpontja ért váratlanul" (kiemelés — K. M.). Vagyis ebből az következik, hogy Veress tábornok is későbbre várta, — nyilvánvalóan a tervnek megfelelően — a döntő lépés megtételét. Az „1920. III. 1. rendeletem végrehajtandó" jelszót és az azzal fedett átállási parancsot október 11-én és 12-én közölték, illetve juttatták el a hadseregparancsnokokhoz. Miklós Béla vezérezredes október 9—12-е között Budapesten tartózkodott. Vele valószínűleg azután, hogy 10-én a kormányzónál tartott tanácskozáson eldőlt az előzetes feltételek elfogadása, 11-én Horthy és Vattay személyesen közölte azt. Miklós tábornok 12-én reggel visszautazott a hadseregéhez. Veress tábornoknak 12-én este, az általa Budapestre küldött, és teljesen megbízhatónak hitt Geréb László alezredes útján jut tudomására, >'8 HIL. Békeelôkészitô. III. doboz. A/II/16. Vattay vallomása. 179 Uo. 21. 180 PI. Arch. 253. f. 1/1.
