Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
814 VEKERDI LÁSZLÓ nak tudatos igenlése, a skolasztika világának határzott elvetése, sőt gúnyos lenézése, a recentior philosophiához való önkéntes és buzgó csatlakozás."1 8 A nagyszombati, illetve a pesti egyetemen tehát hasonló szerepet töltöttek be a jezsuita illetve exjezsuita professzorok a természettudományos műveltség meghonosításában, mint például a prágai egyetemen;1 9 s a jezsuita professzorok tankönyvei mutatják legszebben, hogy, akár Prágában, a nagyszombati illetve pesti egyetemen milyen gyors volt az átmenet a skolasztikától a newtonianizmusig; egy hirtelen átvett, s Roger Boskovic nyomán gyorsan el is hagyott cartesianizmuson keresztül.20 A változó természetfilozófiai kereteket a tankönyvírás konkrét fizikai és matematikai tartalommal töltötte ki. Már Csapodi figyelmeztetett az 1753 után Nagyszombaton írt egyetemi tankönyvek korszerűségére és szakmai színvonalára; Zemplén Jolán pedig részletes tartalmi elemzésük után megállapította,hogy „az első egyetemi tankönyvek Magyarországon tehát mennyiségben igen nagy, színvonalban körülbelül a korszaknak megfelelő fizika anvagát nyújtották".2 1 De talán az a legfontosabb ezekben a (Mária Terézia 1753-as rendeletére keletkezett) nagyszombati fizika tankönyvekben, hogy jó átlagot képviselnek: se nem a legelsők, se nem a legjobbak. Nem az elsők, mert — korábbi, s kevésbé jelentős tankönyvektől eltekintve — Tőke István envedi professzor már 1736-ban kiadta kiváló „dogmatikus" (azaz deduktív-spekulatív) kísérleti fizikáját,22 s a nagyszombati professzorok könyveivel egyidőben jelentek meg 18 Uo. 19 Vö. L. Novy: Verbreitung der newtonschen Ideen in Böhmen. In Actes du IXe Congrès International d'Histoire des Sciences. Paris. 1960. Hermann. 553 — 557. — Lubos Novy hangsúlyozza, hogy a XVIII. század közepéig a prágai egyetemen nem lehet a modern törekvések átvételéről beszélni; Joseph Stepling, Newton és Euler kiváló ismerője csak az egyetemi reform után kezdett új fizikát előadni, s 1763-ban hozta az egyetemre Tesáneket, aki azután a nyolcvanas években kezdi gazdagon kommentálva kiadni a Principá-1, ami akkor már — jegyzi meg igen találóan Novy — természetesen anakronizmus, „denn die Weltentwicklung hatte in den Werken Eulers, D'Alemberts, der Brüder Bernoulli und Lagranges bereits neue Ergebnisse erzielt". Ugyanez érvényes a magyar newtoniánusokra. 20 Csapodi — jóval a közelmúlt s napjaink valóságos Boskovic-reneszánsza előtt — hangsúlyozza a nagy jezsuita fizikus magyarországi hatását s találóan jellemzi: „A nagy, dalmáciai származású jezsuita matematikus és csillagász — írja — a vonzóerő elfogadása mellett olyan önálló rendszert alakított ki, amely bizonyos mértékig összhangot teremt Leibniz és Newton iránya közt. Boskovié rendszere főként a testek elemi alkotórészeinek és azok dinamizmusának tekintetében tér el Newtonétól. Rendszere dinamikus atomizmus, azt tanítja, hogy az erő magában az anyagban van." Boskovic filozófiája — s tekintélye — Monarchia-szerte segítette a newtonianizmus terjedését. „Az 1753-i reform utáni korszak filozófiai oktatásának első korszakát tehát az jellemzi — foglalja össze gondos elemzését Csapodi —, hogy leszámol a skolasztikával, a második szakaszt az, hogy leszámol a cartesiánizmussal. 1753 előtt Descartes még túlságosan új és forradalmi, azért nem kap helyet az oktatásban, egy jó évtized múlva már rendszerét mint elavult, meghaladott álláspontot küszöbölik ki. Annak bizonysága ez, hogy a sokáig változatlan, régi szellemiséget milyen rohamos gyorsasággal váltják fel az újabb és újabb irányok." Newtonianizmus a nagvszombati jezsuita egyetemen. Regnum. Egyháztörténeti Év könyv. 6 (1944— 46), 59 — 68. 21 Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. 240. 22 Tartalmi ismertetését ld. Zemplén Jolán : i. m. 199 — 214, és főleg 283 — 286. — Az értékelést illetően azonban még ma sem tekinthető elavultnak Szilády Zoltán rövid megjegyzése az Institutiones philosophiae naturalis . . . „empirikus irányáról" (Szilády Zoltán: Bethlen kollégiuma és a természettudományok. Nagyenyed. 1904. Nagyenyedi Könyvnyomda és Papírárugyár Rt., 10) — ; Zemplén — Csapodi Nagyszombatra érvényes koordinátarendszerét követve — itt is elsősorban cartesiánus-newtoniánus ellentétpárban gondolkozik.
