Századok – 1974
Történeti irodalom - Pataki József: A csíki vashámor a XVII. század második felében (Ism. Heckenast Gusztáv) 743/III
743 TÖRTÉNETI IRODALOM PATAKI JÓZSEF: A CSÍKI VASHÁMOR A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN (Csíkszereda, 1971. 120 I.) Hargita megye művelődés- és művészetügyi bizottsága ós a csíkszeredai múzeum kiadványaként jelent meg Pataki Józsefnek, a kolozsvári Babe? —Bolyai Tudományegye tem tanárának a csíkmadarasi fejedelmi vashámor történetét feldolgozó munkája. A csíki vashámort János Zsigmond alapította, működése 1567 és 1712 között igazolható. Különösen gazdag, technikatörténeti és társadalomtörténeti szempontból egyaránt értékes forrásanyaga maradt ránk a XVII. század második feléből; ezeket a magyar vaskohászati szaknyelv történeti forrásai között egyedülálló iratokat a szerző terjedelmes függelékben közli, nagy szolgálatot téve ezzel a történettudomány mellett a nyelvtudománynak is. Erdélyben a vaskohászat — az ókori előzményeket nem tekintve — évszázadokkal később indult meg, mint Magyarországon (és soha nem terjedt ki akkora területekre, mint a főleg szlovákok és németek lakta felvidéki megyékben). Talán a vaskohászatnak ez a különlegessége idézte elő azt a sajátos forráshelyzetet, hogy a XV—XVII. századi magyarországi kohászat technológiáját legjobban a XVII. századi erdélyi források segítségével érthetjük meg, s a vaskohászat bér- és munkaviszonyaiban érvényesülő feudális vonásokat is sokkal részletesebben tanulmányozhatjuk az erdélyi, mint a magyarországi forrásokban. Ez a forráshelyzet teszi rendkívül értékessé a magyar és a szlovák vaskohászat történeti kutatás számára David Prodannak a XVII. századi vajdahunyadi hámorokról 1960-ban publikált munkáját, és most Patakinak a csíki vashámor történetét feldolgozó tanulmányát. Pataki tanulmánya a csíki vashámor történetének és forrásanyagának ismertetése után részletesen leírja a XVII. századi leltárak alapján a hámor épületeit, a bányászat és kohászat munkaeszközeit, majd magát a termelési folyamatot: a vasérc kibányászását, olvasztását s a kitermelt vas megmunkálását. A technológia ismertetése általában világos és pontos, csupán a vasérc olvasztásáról és a nyersvas feldolgozásáról mondottakat (15. 1.) nem látjuk bizonyítottnak. Véleményünk szerint a függelékben közzétett forrásokból ezek nem következnek; Csíkmadarason szerintünk a vasat nem tudták megolvasztani, csak képlékeny vasbucává alakítani sikerült (ezt jelentheti a 31. l.-on említett „medve"). A hámormunkások életkörülményeinek, lófő székelyek hadmentesség fejében végzett bányász- és kohászmunkájának leírása az erdélyi székely társadalomnak egy olyan archaikus vonását világítja meg, amely a magyarországi Árpád-kori ipari munkaszervezet rekonstruálásához szolgáltat egyedülálló analógiát. A színvonalas nyomdai kiállítású kötetet román és német nyelvű összefoglalás és magyar-román helynévmutató teszi a nem magyar kutatók számára is jól használhatóvá. HHOKENAST GUSZTÁV LUDASSY MÁRIA: VAL^aV VÁLTIUK A FILOZÓFIA. IGÉSSTEIT (A FRANCIA FELVILÁGOSODÁSTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG) (Budapest, Magvető. 1972. 447 1.) A sokat ígérő cím és a fülszöveg által felkeltett kíváncsisággal vettem kézbe Ludassy Máriának a Magvető Kiadó,,Elvek és utak" sorozatában megjelent művét. A szerző nem kevesebbre, mint a felvilágosodásnak és a XVIII. sz.-i francia forradalomnak a szembesítésére vállalkozott, arra, hogy „tetten érje" a felvilágosult gondolkodók eszméit a forradalmi folyamatban való megvalósulásuk során. E célkitűzés eredetisége (méghozzá nem csupán a hazai könyvkiadás mércéjét alkalmazva), továbbá a megválasztott időhatárokon túl is mutató, vagyis általánosítható következtetésekben megmutatkozó időszerűsége — arra gondolok, miképpen „lesz testté" valamely haladó ideológia a napi politika izzásában — véleményem szerint nem vitatható. Ludassy Mária három, történetileg és logikailag egymással szorosan összefüggő esszé megírásával valósította meg célját. Az elsőben azt vizsgálja, hogyan foglaltak állást Helvétiusnak „A Szellemről" és „Az Émberről" című alkotásaihoz az ancien régime-et véli Századok 1974Л.
