Századok – 1974
Közlemények - R. Várkonyi Ágnes: Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája 915/IV
926 R. VÁRKONVI ÁGNES viszontagságait akarja megismerni, mely neki bölcsője és Sírja, örömeinek, szenvedéseinek, reményeinek és aggodalmainak tanyája. Nem a tudósokat és a sablont kellett tehát néznem, bár elismerem, hogy ez utóbbi jól és szépen van kiszabva, hanem az itteni olvasókat, kiknek legnagyobb része sem előzetes készültségre sem szakművekre nem támaszkodhatik, mikor e hely történetével foglalkozik."3 2 Meggyőződésem, hogy ha ez a valóság feltárásának szándékával párosul, a legmagasabb igény, ami történetírót vezethet. Szeremlei pedig a teljes valóságot akarta, a város múltját a maga történeti jelentőségének igazságában akarta megmutatni és megértetni. A helység és a lakosság egész történetéről, ,,az egyéni, társas és közéletről, az anyagi, szellemi, néprajzi és közgazdasági állapotokról" időről időre összefüggő képet akart alkotni. „Mert nemcsak a főbb mozzanatokat a feltűnéstkeltő vonásokat akartam rajzolni s nem azt tűztem ki célul, hogy csupán a jelesebb szereplőkről és a különös jelenségekről emelgessem fel a feledés fátyolát s ezáltal az idegeneknek és a szórakozni kívánóknak valami gyönyörködtető és könnyed olvasmányfélét nyújtsak: hanem a letűnt idő teljes képét kívántam egybeállítani, érthetően és világosan . . . minő állapotok, eszmék ós törekvések foglalták el a nép lelkét? minő vágyakban, szenvedésekben, küzdelmekben merült ki és fejlődött annak testi lelki ereje? mit alkotott . . . annyi idő alatt? . . . minőnek bizonyult a reánehezült idők sanyarúsága, egyhangúsága és kedvezései alatt az egész nép a vezetőkkel és a felsőbbekkel együtt ?" Reméli — írja — , hogy „kik itt a mi alacsony falaink mögött élnek, kik e könyv lapjain eleiket és őseiket látják forgolódni a jelenkori állapotok alapjait és embrióit szemlélhetik"33 ; vagyis a polgári Magyarország előzményeit keresi Hódmezővásárhely történetében, a polgári fejlődés folyamatát akarja megmutatni. Ha még mindehhez hozzávesszük, hogy az események okait, törvényszerű összefüggéseit igyekszik feltárni, akkor nyilvánvaló, hogy már célkitűzésében is egy általános magyar történelmi probléma megoldására keresett választ. A Módmező vásárhely története öt kötete egy feudalizmuskori mezőváros politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi életének fejlődéséről ritka gazdagságú kerek képet ad. Ez — a szerző megfogalmazásában — művelődéstörténeti gazdagság már önmagában is jelentős az országos történet szempontjából is, hiszen az alföldi mezővárosok történeti modelljét nyújtja. Ennél azonban többet ad. Ott veszi fel a fonalat ameddig a magyar mezővárosok általános fejlődésbeli jelentőségót vizsgálva Wenzel és Hornyik János eljutott. Teljes tudatában van a XVI—XVII. századi mezővárosi szabadság társadalomtörténeti jelentőségének. Sokrétűen és elemző mélységében tárgyalja például azt a tényt, hogy a török alatt itt pusztabérletekben, szabadon használt földekben a lakosság kezén jelentős vagyon gyűlt fel, továbbá, s ennek jelentőségét teljes horderejében felismeri, az itt élő jobbágyok nem ismerték a robotot, sőt földesúri tartozásaikat később a török kiűzése után is, szerződésben kikötött taxában róhatták le. A háborús viszonyok minden irányban lazították a jobbágyi kötelékeket — állapítja meg. A török világban — írja — „a százados magárahagyatottság alatt a város mindenféle hatóság illetékességét és jogosságát kótségbevonhatta, s ezért rendesen csak az erőszaknak engedett. A pásztor és mezei életmód a vizenjárással együtt — szintén jó iskola volt az önállóság és bátorság kifejlesztése tekintetében. Mindezeknél fogva az egyébként békés és szelíd nép minden helyzetbe bele tudta magát találni, a legnagyobb rosszat is el tudta tűrni félelem nélkül s szíve akkor sem remegett, mikor a veszéllyel és a harc rémeivel, melyben a korábbi századok alatt annyi része volt, kellett szembe néznie."34 Felismeri a jobbágyi osztályharc jelentőségét, s bár a történelmi fejlődés elsődleges hordozójának mindig is a termelő munkát tekinti, a sorsuk ellen harcoló jobbágyokról 32 S seremlei : Hódmezővásárhely története. I. köt. Bevezetés és III. köt. Bevezetés. 33 Szeremlei : Hódmezővásárhely története. III. köt. Bevezetés. 34 Szeremlei: Hódmezővásárhely története. IV. köt. 440.
