Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
92 DUCZYNSKA II.ONA annak az ideológiai harcnak a bizonyítékait ismerteti, melyet felfogása védelmében Theodor Korner 1928—33-ig a Pártvezetőséggel szemben vívott. Nincs tudomásom sem Otto Bauer, sem mások írásbeli ellenvéleményéről, ám felfogásuk teljes mértékben megnyilvánul az 1928-ban meginduló Schutzbund-politikában. Otto Bauer Schutzbund-politikája csupán része volt az ausztromarxizmus vezető teoretikusa elgondolásának. Bauer egyrészt — tudományos alapon — a szocializmus eljövetelét történelmi szükségszerűségnek tartotta. Másrészt — mint politikus — a külpolitikai helyzetet már 1918/19-ben olyannak látta, amiben forradalmi politikának helye és lehetősége nincs. A húszas években a szociáldemokrata párt visszahátrálása közben Ausztriában az erőviszonyok a reakció javára kezdtek eltolódni. A munkásság 1927 júliusában kitört spontán zendülésének a fasizmus ellen Bauer és a szociáldemokrata párt nem vállalta a vezetését. Ezzel kezdődött az osztrák ellenforradalom támadó szakasza. Erői a következő években mind fokozottabban támaszkodhattak a szomszédos fasiszta országok segítségére is. Bauer a bekövetkezett polgárháborús harcokban 1934-ben a harc vezetésében csődöt mondott. A következő években, brünni emigrációjában egy nagyszárnyalású „integrális szocializmus" gondolatvilágát dolgozta ki. Röviddel Hitler Ausztriába való bevonulása után — amiben a Németországgal való egyesülést és ezzel az össznémet forradalom előfeltételét látja — végzi életét. Otto Bauerban szándék és valóság között testesülnek meg az emberélet és az emberi sors tragikus ellentmondásai. A következő fejezet a fasizmus elleni első fegyveres bevetést tárgyalja, — az ausztriai 1934-es februári harcokat, — melyek a Linz-i Schutzbündlerek kezdeményezéséből törtek ki; mégpedig egyetlen szempontból: mikor, hol, milyen megrázkódtatás váltotta ki azt a földindulást, melytől az eddig passzív és csak a párt parancsraváró katonáiból •— már amennyire ez megállapítható — az egyes harcoló csoportok, vagy egyének a fegyveres harc önálló viselőivé lettek, -— persze egy olyan harcé, melynek a győzelemre való kilátása már eleve eljátszott volt. A következő fejezetek az országban maradt radikalizálódott Schutzbündlerek gondolatvilágát fogják feltárni és szervezetüknek, az Autonom Schutzbundnak szerepét a február utáni illegális munkásmozgalomban. A szerzőnek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy ezen szervezetben működhetett másfél éven át. Először mint rádiótechnikus, később mint a szervezet bécsi végrehajtóbizottságának tagja. A szerző őszinte köszönettel tartozik az Osztrák Állami Levéltár Általános Közigazgatási Levéltárának (Österreichisches Staatsarchiv — Allgemeines Verwaltungsarchiv), a Munkásmozgalmi Történelmi Egyesületnek (Verein für Geschichte der Arbeiterbewegung) és az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Levéltárának (Dokumentationsarchiv des Österreichischen Widerstandes), amiért lehetővé tették, hogy adatállományaikba betekintést nyerjen. Nem mulaszthatja el végül köszönetet mondani Markos Györgynek azért a baráti segítségért, amelyet a tanulmány magyar szövegének végleges formába öntésénél nyújtott.
