Századok – 1974

Közlemények - Jónás Ilona: A világi értelmiség középkori térnyerésének történetéhez 879/IV

890 JÓNÁS ILONA 1292 Megnevezés 5 s.-10 s.-20 s.-30 8,-40 s.-2 livre Megnevezés ig ig ig ig ig felett összesen Pergamenkészítő 6 1 3 1 2 12 írnok, másoló korrektor 1 1 Illusztrátor 12 4 16 Könyvkötő 2 1 3 1296 Pergamenkészítő 5 3 1 1 2 12 Írnok, másoló 2 1 3 Korrektor 1 1 Illusztrátor 6 4 10 Könyvkötő 2 2 1297 Pergamenkészítő 6 7 2 3 1 19 Írnok, másoló 7 3 1 11 Korrektor 1 1 Illusztrátor 4 8 2 14 Könyvkötő 3 2 5 1313 Pergamenkészítő és vendéglős 1 1 2 írnok 3 3 Illusztrátor 1 1 Könyvkötő és vendéglős 1 1 A világi értelmiségnek kézműves mesterséghez nem kötődő csoportját képezik az adóíven szereplő ügyvédek, jegyzők, írnokok. Míg a könyvkészítéssel kapcsolatos mesterségek az egyetem létével függtek össze a legszorosabban, az említett városi értelmiségiek tevékenysége elsősorban a királyi adminisztráció fejlődésével. Nagyrészt a királyi, illetve municipális bíróságon tevékenykedtek, azok adminisztrációjában vettek részt. Az ügyvédek valójában csak IX. Lajos alatt kezdtek jelentősebb szerepet betölteni a jogi eljárások során.7

2

Peres ügyekben a kivizsgálások bevezetése, másfelől a legisták befolyása egyaránt szükségessé tették az ügyvédek bevonását a bírósági ügyintézésbe. Először kánonjogi vonatkozásban került sor a lyoni zsinaton 1274-ben az ügyvédi tevékenység szabályozására, s az itt megalkotott 19 kánon szövegét alkalmazta néhány hó-72

A királyi adminisztrációval foglalkozó igen kiterjedt irodalomból újabb munka: F. Lot—Ii. Fawtier: Histoire des institutions françaises au moyen age. T. II. Instituts royales. Paris, 1958. 89—408. — Igen kitűnő kézikönyv J. F. Lemarinier: La France médiévale. Institutions et société. Paris, 1970. A királyi igazságszolgáltatásra vonatkozó rész 347 — 373. — Bónis György : A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Kelet-Európában. 90—110.