Századok – 1974

Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV

HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 877 tovnak arra a felvetésére, „hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek végre­hajtása során a mostani delegáció mégis kap írásos felhatalmazást", éppen Teleki a következő választ adta: „Amíg az előfeltételek nincsenek végrehajtva, addig úgysem írhatjuk alá a végleges fegyverszünetet."16 7 Ilyen tartalmú ma­gyarázatot mégsem küldtek Budapestre ! ! Az előzetes feltételek rendszere a szövetséges nagyhatalmaknak a máso­dik világháború során kialakult, a kisebb ellenséges országok kapitulációját fogadó politikájának részét jelentette. Akkor alakult ki, amikor a nagyhatal­mak ezen országok vonatkozásában lemondtak a feltétel nélküli kapituláció általános követeléséről, de a tárgyalásos fegyverszüneti feltételek megkötésé­hez egy-két kérdésben, főleg a fasiszta Németországhoz való viszony, bizonyos megszerzett területekről való lemondás és esetleg más, katonai kérdésekben, mégis előzetesen feltételek elfogadását és teljesítését kötötték ki. Azonban, mint Románia és Finnország esetében, ezek sem jelentettek minden esetben feltételnélküli, csak egyoldalú előírást és kötelezettséget, hanem pozitívumokat is tartalmaztak. A szovjet kormány még ezeket az előzetes feltételeket is meg­beszélés tárgyává tette a fegyverszünetet kérő országgal is, és esetenként vál­toztatott is rajtuk, éppen a megbeszélések hatására. Az előzetes feltételek rend­szerének a formán túl — hogy ti. egy enyhébb átmenetet jelentett a feltétel nélküli kapituláció és a még kölcsönösen katonai erőre is támaszkodó tárgyalá­sos fegyverszünet kialakítása között — az volt a leglényegesebb jelentősége, hogy igyekezett megakadályozni a volt német szövetséges országok további taktikázó lépéseit a tárgyalt kérdésekben, és az esetek zömében az átállt orszá­gok katonai erejét is fel kívánta használni a fasiszta Németország leverésében. Mindezekből következik, hogy az előzetes feltételek előírása nemcsak Magyarországot érintő specialitás volt a második világháborúban, mint aho­gyan C. A. Macartney több helyen írja,168 hanem valamilyen formában és tar­talommal a fegyverszünet egy bizonyos szakaszában, valamennyi keleteurópai volt német szövetséges ország esetében felvetődött. Azt az álláspontot sem lehet elfogadni a tények vizsgálata után, amely azt tartja, hogy azért került sor csak előzetes fegyverszüneti egyezmény megkötésére, mert a magyar delegáció tagjai nem rendelkeztek külön kormányzói meghatalmazással fegyverszünet aláírására.16 8 Horthynak 1954. november 3-án Adenauer kancellárhoz írt levelében kifejtett magyarázata is a tények elferdítésén alapszik. A volt kor­mányzó — tiltakozva azon híresztelés ellen, hogy 1944-ben megtámadta Né­metországot — a következőket írta: „Én magam és velem együtt politikai és katonai tanácsadóim, mindig megtagadtuk — mivel Németország és Magyar­ország mindenkor fegyvertársak voltak — ennek a szovjet követelésnek telje­sítését, noha emiatt a tárgyalások meghiúsulással fenyegettek, és ezért végül is csupán egy előzetes fegyverszünet volt megköthető."170 A német fasiszta megszállókat valóban nem támadták meg Horthyék sohasem, de nem is uta­sították vissza soha, ellenkezőleg, két saját sürgöny és sok más dokumentum 167 Teleki-féle jkv. Idézi: Gosztonyi P.: A magyar—szovjet fegyverszüneti . . . 413. 168 C. A. Macartney : Ungarns Weg ... 84 és G. A. Macartney : Magyarország és a finn megoldás. 237. 169 Gosztonyi P.: A magyar-szovjet fegyverszüneti... 417. 20. sz. lábjegyzet. Gosztonyi itt a következőket írja: „Véleményünk szerint, az oroszok a magyarokkal Moszkvában kötendő fegyverszüneti szerződést csupán azért nevezték »előzetesnek«, mivel Faraghóéknak de jure nem lett volna joguk kormányzói külön meghatalmazás nél­kül a megállapodást aláírni." 170 Idézi: Hennyey G.: Magyar erőfeszítések . . . 51.

Next

/
Oldalképek
Tartalom