Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
860 KOROM MIHÁLY előzetes feltételeket brit birodalom és Egyesült Államok nevében is — szólt a sürgöny. — Ha ezeket Magyarország elfogadja, úgy Moszkvában összeül a bizottság és fegyverszünet feltételeit letárgyalja. Ha Magyarország ezeket nem fogadja el, több mondanivalója nincs. A feltételek nagyjában ugyanazok, mint Romániánál, Makarov alezredest és működését nem ismerik el. Orosz kormány sürgős választ kér."10 8 Ezzel az aktussal a Magyarország átállásával kapcsolatosan megindult folyamat, formájában és tartalmában is, követni látszott a román, a finn és a bulgár háborúból való kilépést. Abban ti., hogy egy-két kérdésben előzetes és tárgyalás nélkül elfogadandó feltételeket szabtak meg ahhoz, hogy végleges fegyverszünetet kapjanak az egyes országok. Ezek az előzetes feltételek minden esetben elsősorban a fasiszta Németországhoz való további viszonyt és a megszállt, vagy Németország segítségével megszerzett területek sorsát érintették. Az ezekben a kérdésekben kialakított szövetséges álláspontot feltétel nélkül kellett elfogadni. Tehát Magyarország számára is a kezdeti vontatottság és horthysta mahinációk ellenére a többi volt német szövetséges országhoz hasonlóan alakultak a feltételek. Ezt még Faraghóék fenti sürgönye is kénytelen kiemelni ! Az kétségtelennek látszik, hogy Horthy és a magyar küldöttség irreális álláspontja és az ún. Makarov-feltételekkel való unalomig ismételt előhozakodás lehetetlenné tette, hogy az előírt előzetes feltételek kialakításához hozzájárulhasson a delegáció, és a román előzetes feltételekhez hasonlóan, a szovjet katonai segítség mellett még más kérdésekben is Magyarország számára is pozitív állásfoglalás kerülhessen azokba. Ezt az esetleges lehetőséget már elmulasztva, Horthy és a magyar delegáció sajnos a továbbiakban sem tudta a lehetőségek maximumát kihasználni. A szovjet kormány sürgetése ellenére az előzetes feltételek kézhezvétele után mind a magyar vezetők Budapesten, mind a magyar delegáció Moszkvában újabb elterelő, a tiszántúli német támadás sikerét váró, időhúzó taktikázásba kezdtek. Igaz, hogy a Budapesten a Faraghó-delegáció elutazása után tettek előkészületeket is az átállás előkészítésére. Horthy az ügyekbe beavatott közvetlen környezetén túl, szeptember végén az első és második magyar hadsereg parancsnokával, dálnoki Miklós Béla és dálnoki Veress Lajos vezérezredesekkel is közölte a fegyverszünet-kérésre vonatkozó lépéseit.10 9 Mindkét tábornok Horthy bizalmasainak a köréhez tartozott és Náday, Lakatos, Sónyi, Faraghó, Bakay Szilárd, Vattay, Lázár Károly stb. tábornokokkal együtt alkották az „öreg tábornokok" megbízható horthysta csoportját.11 0 A két hadseregparancsnok közül Veress Lajos már 1944 nyarától Bethlen Istvánnal együtt próbált egészen egy új kormány listájának elkészítéséig hatni 108 OL. Filmtár. 14086. 6. sz. sürgöny. 109 Fáklya, 1947. január 12. 1. (Fahidy József: Hogyan adta át Horthy a hatalmat dálnoki Veress Lajosnak Ï) 110 HIL. Tan. gy. 2578. Szent-Iványi Domonkos feljegyzése. 28. A tábornokok ilyen „csoportosulása" a háború idején jött létre. Ez lényegében a vakon Hitler-, illetve németbarát tábornoki csoporttól — amelynek zöme származását tekintve is német volt — való megkülönböztetést, a sajátos magyar horthysta célok követését fejezte ki. A felső tisztikarban a megbízható „öreg tábornokok" kisebbségben voltak. Szent-Iványi feljegyzése szerint 1942-ben a 113 tábornok közül 56 volt német származású. A magasabb tábornoki helyeken ez az arány még rosszabb. A 21 altábornagytól 11 és a 7 vezérezredesből 6 volt német eredetű. (Uo. 1. sz. melléklet).
