Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 851 Zichyvel voltunk összeköttetésben — mondotta erről a levélről, de az állítólag benne levő feltételekről semmit sem szólva, Vattay Antal —, a határőrség útján jött ajánlatot nem vettük tekintetbe — de mindenesetre ez is bizonyította az ajánlat komolyságát."7 2 Amennyiben e levél akárcsak nem is többet, hanem csak ugyan azt tartalmazta vohia, amit szóban Zichyvel közöltek a szovjet partizánparancsnokok, írásos volta miatt ez lett volna a további megbeszélések központjában. Nem lehetett volna a levelet „figyelembe nem venni". De miután valószínűleg csak szovjet tárgyalási készséget és esetleg sürgető hívást tartalmazott — már nem kellett a személyes kapcsolat-felvétel után vele nagyon törődni ! 1944. szeptember 24-én a szovjet főparancsnokság jóváhagyásával három magyar hadifogoly tiszt átjött a fronton az első magyar hadsereg parancsnokához, Miklós Bélához, és magával hozott egy negyven hadifogolytiszt aláírásával ellátott memorandumot.7 3 A három tiszt; Gallay Emil őrnagy, Gyulay Mihály százados és Neubauer Pál zászlós volt.74 A memorandumban a tisztek kifejtették azt a nézetüket, hogy a háború folytatása Németország oldalán nemcsak értelmetlen és kilátástalan, hanem az egész nemzetet a gyászos pusztulásba viszi. E pusztulást csak úgy lehet elkerülni, ha a magyarság a Vörös Hadseregre támaszkodva szabadságharcot kezd a német megszállók ellen. Ehhez a harchoz a Szovjetunió minden támogatást megadna. „Ma, amikor már az egész világ Hitler ellen harcol — idézi a memorandumot Stemenkó tábornok —, a magyar hadsereg fegyveres felkelése viszonylag kevés áldozat árán biztosítaná Magyarország függetlenségét és harcával a magyar népet a világ szabadságszerető népei közé emelné."7 5 E memorandumnak témánk szempontjából azért van jelentősége, mert a Vörös Hadsereggel való együttműködésre és a szovjet segítségre való hivatkozás is J. V. Sztálin egyetértésével történt.76 Miklós Béla hadseregparancsnok a hadifogolytisztek memorandumával Gallay őrnagyot és Neubauer zászlóst 11. A Szovjetunió Európában terjeszkedni nem kíván. 12. A finn, bolgár vagy román fegyverszünet lesz mintája a magyar fegyverszünetnek." (Hírünk a Világban, Washington. 1 — 2.) Ilyen részletes feltóteleket tartalmazó Makarov-levél csak Teleki Géza írásában, illetve Moszkvában 1944 október elején szóban tartalmilag előadottakban található. (Akik még hivatkoznak rá, Macartney, Kovács Imre, Gosztonyi Péter, — vagy Telekit idézik, vagy idézet nélkül, szó szerint írják le ezt a rövidebb változatot, mint pl. Hennyey.) Borbándi Gy. elfogadja ugyan és idézi a Teleki által megadott „Makarov-levelet", de mégis azon az állásponton van, hogy csak egy Makarov-levél volt, amelyet a határőrség útján küldtek Budapestre (145.1.). Ennek az egy Makarov-levélnek a tartalmaként fogadja el Teleki leírását. Egy Makarov-levél létét elfogadhatóan bizonyítottnak vehetjük, de pontos tartalma még bizonytalan. Telekin kívül, aki a Zichy-féle megbeszéléseken nem vett részt, egyik résztvevő sem úgy emlékszik e levélre vissza, hogy feltételeket is tartalmazott volna, hanem csak meghívást Moszkvába ós a szovjet tárgyalási készséget. Pl. Paát J. — Radó A.: A debreceni ... 31 ós HIL. Vattay anyag. Ezek alapján a Teleki által közölt anyag állítólagos Makarov-levélként nem fogadható el a vele ellentétes bizonyítékok miatt. Ezt még Borbándi cikke is megerősíti, mert Telekin kívül mással nem tudja azt bizonyítani. 72 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/II/16. Vattay altbgy. 18. 73 Fegyverrel a fasizmus ellen. Zrínyi Kiadó. Bp. 1968. 204. Szovjet források szerint 40 tiszt írta alá e nyilatkozatot. Lásd: Sz. Stemenkó hadseregtábornok: Európa szívében. Fáklya, XVI. óvf. 8. sz. Melléklete, 13. Nem pedig 50, mint a magyar munkák megadják. 74 Sz. Stemenkó hadseregtábornok: i. h. 12—13, és Kortárs, 1970. december, 2016. Lévai Béla: Széljegyzetek egy sorozathoz. 75 Idézi Sz. Stemenkó: i. h. 13. 76 Uo. 12.
