Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 843 község alá ért szovjet támadás megállítása szeptember 24-re optimistább hangulatot teremtett a megye állami és katonai vezetői körében. Ennek alapján a már 22-én elmenekült tisztviselőket utasították, hogy térjenek vissza székhelyükre. így a főispán parancsának megfelelően a battonyai járási főszolgabíró és a nagylaki járási szolgabírói kirendeltség vezetője 24-én délelőtt visszamentek községeikbe. De már ,,. . . délelőtt, kb. fél 1 órakor a nagylaki szolgabírói kirendeltség vezetője telefonon jelentette, hogy Csanádpalotán orosz katonák a csanádpalotai határvadászőrsöt, amely 15 főből áll, szétszórták és a határt golyószórózzák". E hírt a katonai szervek azonnal megerősítették, sőt „körülbelül 2 óra lehetett, amikor Dávid József ezredes, állomásparancsnok úr telefonon felhívta az alispánt és közölte, hogy Csanádpalotáról Királyhegyes felé orosz csapatok, mégpedig nem az eredetileg vélt partizánok, hanem reguláris csapatok vonulnak." Ugyanezt jelentette ez időben a nagylaki szolgabíró is: „Csanádpalota községen keresztül nagyobb orosz erők zárt egvségben vonulnak Földeák felé."3 2 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a Makótól keletre és Nagylaktól északra, a határ mellett fekvő Csanádpalota község 1944. szeptember 24-én a déli órákban szabadult fel. A harcok a község felszabadításáért már a délelőtti órákban megindultak. A visszaemlékezések szerint a déli harangszóra két szovjet tank már a község központjába is beért.3 3 Ezen az útvonalon a 228. hadosztály 799. ezrede Csanádpalota felszabadítása után 2 órakor már folytatta az előnyomulást Királyhegyes község felé, amelyet magyar katonai szervek háromnegyed négykor közölt jelentése szerint erre az időre már fel is szabadítottak,3 4 és még a koraesti órákban a Makótól északkeletre fekvő Rákos helységet is. Az esti órákban a várostól északra, Földeákra vezető utat is átvágták, majd később a községet is elfoglalták. Szeptember 25-én már a 799. ezred e községtől északra indított támadást Hódmezővásárhely felszabadításáért.3 5 A Maros folyó alatt, a Bánáton áthaladó szovjet kötelékek szeptember 24-én délelőtt és kora délután még mindig csak a trianoni határ mögött, romániai területen harcoltak. Itt először román egységek érték el a magyar —román határt.3 8 24-én „délután háromnegyed négykor a torontáli járás főszolgabírája jelentette Kiszomborról, hogy a magyar csapatokat Kiszombor községhez pár kilométerre levő trianoni határra vonták vissza, a katonák egy része özönlik vissza a frontról, ezeket újra vissza kell irányítani, ha tehát a legrövidebb időn belül erősítést nem kapnak, Kiszombor tartása lehetetlen."3 7 Kiszombor tehát 24-én délután négy óra körül még nem szabadult fel, ekkor még a járási és helyi közigazgatás a községben volt. A fentebb idézett német jelentések szerint 24-én e község is a szovjet csapatok kezére került. Az nem lehetetlen, hogy 24-én esetleg késő este, vagy éjjel ez megtörténhetett, de ennek ellentmond a 375. szovjet hadosztály egyik jelentése, amely szerint szeptember 25-én még mindig őscsanádtól (Cenadul Mare) 3 kilométerre nyugatra,38 a magyar—ro-32 M JAM. Tiszaföldvári jkv. 33 Csongrád Megyei Hírlap. 1964. szeptember 27. 3 és uo. 1969. március 2. 3. 34 M JAM. Tiszaföldvári jkv. 35 Uo. és Arhiv otgyela VOV. SzSzSzR. IML. N. 13.631. 200, továbbá M JAM. Veszetik: i. m. 16, 25. 36 M JAM. Tiszaföldvári jkv. 37 Uo. 38 Arhiv MO. SzSzSzR. opisz 10,057. gy. 440. 35. Idézi: MJAM. Veszetik: i. m. 26-27.
