Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
826 VEKERDI LÁSZLÓ Merkur-1 kiadó „hazafiúi társaság", jól ismert azonban a magyar nyelv első egyetemi tanára, Vályi András körül összegyűlt s működő Pesti Magyar Társaság története.56 Ez a társaság inkább csak egyetemi hallgatók irodalmi önképzőköre volt, ám hatását tekintve nem épp jelentéktelen; Aranka György is hivatkozott rá nyelvmívelő társasága programjában. Kevésbé ismertek, de sokkal jelentősebbek a kilencvenes évek elején Schedius Lajosnak, az esztétika ifjú professzorának összejövetelei. „Schediusnál — írja ezekről Waldapfel — gyakran gyülekeztek a főváros legkiválóbb tudósai, főleg Haliczky, a német nyelv egyetemi tanára, Mitterpacher, a természetrajzé és mezőgazdaságé, Winterl, a kiváló vegyésztanár, az 1784. évi természettudományi társaság alapítója, Schönwiesner és Schwartner historikusok, Kreil, a filozófia tanára, továbbá Dugonich és Prónay Sándor br."57 Schedius baráti köréhez tartozott Kármán József is, és Toldy Ferenc szerint 1793-ban épp egy ilyen estélyen, Kármán javaslatára született meg a gondolat, hogy Pestet irodalmi középpontá tegyék.5 8 „Toldy Ferencnek kissé romantikusan beállított előadása szerint Schedius Lajosnál egy »írói estvélyen,« 1793-ban (bizonyosan az év vége felé) született meg a gondolat, hogy Pestet irodalmi központtá kell tenni: »itt a nagy mező, honnan ... ki tisztázott nézetek áradhatnak ki az egész országra s egy irodalmi köztársasággá olvaszthatják a sok elszigetelt erőket.« Ez a nagyszerű gondolat Kármán Józseftől eredt, az ő lángeszére, széles látókörére vall." Ez a gondolat, melyet követve Kármán az Urániát, híres folyóiratát alapította meg, már kivezet az egyetemi körökből, ám Schedius jelenléte az Urániában (még ha szerepe tán kisebb is volt, mint Toldy Ferenc hitte), épp eléggé mutatja a fiatal esztétikaprofesszor tekintélyét. Növekvő tekintélyét Schedius — Kovachich Merkur pit és Winterl vállalkozását követve — elsősorban arra használta, hogy a honi tudományos életet bekapcsolja a nemzetközi — német — tudós-világba. S ügyesen szerkesztett folyóirataival sikerült részben pótolnia egy egyetemi tudós társaság ilyen természetű feladatát. Waldapfel valószínűnek tartja, hogy a Pester Zeitung időszakos irodalmi melléklete 1798-ban Schedius javaslatára indult. Mindenesetre Schedius volt a fő munkatárs. „Több felhívás alatt szerepel is az ő neve. Az első számban hosszú jelentésben fejti ki véleményét az ily értesítők jelentőségéről. Elmondja, hogy a magyarországi könyvekről a külföldi lapok csak alkalmilag közölnek egy-egy rövid ismertetést . . . 1796-tól kezdve akarnak lehetőleg minden irodalmi alkotásról számot adni. Magyarországot illető félreértések eloszlatására rövid tájékoztató cikkeket is közölnek."59 1799. január 3-tól a melléklet már hetenként jelent meg, Literärischer Anzeiger für Ungern címen, valóságos külön folyóiratként. Az első számban Schedius szakszerű nyelvészeti érveléssel indokolja meg az „Ungern" név használatát. Ugyanebben a számban a „Vermischte Nachrichten" rovat hosszan ismerteti s méltatja Kitaibel adjunktus és Waldstein gróf nagy vállalkozását, a Plantae rariores-t, melynek első kötete azon évben volt megjelenendő. Az előzetes ismertetés külön is hangsúlyozza a szerzők gondosságát; fölhasználtak a növények meghatározására minden segédeszközt, mely Pesten s Bécsben található, s ezenkívül ,,a múlt őszön Lipcsébe, Berlinbe, s Drezdába 56 Waldapfel József : i. m. 94 — 98. 57 Uo. 100. 58 Uo. 101. — Vö. Gálos Rezső: Kármán József. 57. 59 Uo. 146.
