Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÓS TÁRSASÁG TERVEIBEN 817 rendszeresen találkozzanak, véleményüket a legfontosabb világnézeti kérdésekről kicseréljék és a problémákat megvitassák."2 8 A szabadkőművesség erős nemzetközi összeköttetései segítették az időszerű értesülések és az új tudományos ismeretek terjedését, s így helyettesítették és előkészítették a tudós társaságok információgyűjtő és -közlő működését. A közös „munka" pedig — ha nem is a nagy tudományos akadémiákhoz hasonlítható mértékben — csökkentette a társadalmi különbségek elszigetelő hatását, s utat nyitott az alcsonyabb vagy éppen nem-nemes származású tehetségek előtt. ,,Á magyar társadalom vezető osztályai — írta 1936-ban Jancsó Elemér — jórészt a szabadkőművesség nagy befolyásának hatására enyhítik rendi elzárkózottságuk eddigi merev formáit és lassanként elvetik azt a »barokkkatolikus« életszemléletet, amely a század első felében oly annyira divatos volt".29 S ami talán még fontosabb, a páholyokban egyre nőtt a nem-mágnás származású intellektüellek aránya. „1785 előtt — írta a felvidéki páholyokról, de többé-kevésbé az egész országra általánosíthatóan Jancsó — főként főurak és gazdag birtokosok vagy magasrangú megyei tisztviselők lépik át a titkos szentélyek kapuit; 1785 után a felvilágosodás apostolai és zászlóvivői: írók, egyházaikkal meghasonlott papok és osztályaiktól megvetett, anyagilag tönkremenő nemesek keresik a »fényt« és maguk sem veszik észre igazi jelentőségüket: a fényt ők maguk adják, viszik a páholyok jövőt váró, hitet és lelkesítést terjesztő »testvérei« közé."30 Az idézett mondatról a korstílus díszét lehántva pontos definíciót kapunk a páholyok jelentőségére. A számban s műveltségben lassan gyarapodó polgári értelmiség első akció-sejtjei a páholyok, egy új életforma s életeszmény tanműhelyei. A titokzatos külsőségek és a látványos felvételi s egyéb ceremóniák ezt sokáig sikeresen leplezték,31 mikor azonban mind nyilvánvalóbbá vált, a mágnások nagy része beszüntette a működését; a kőművesek nyelvén szólva: „fedezett". S mikor azután nálunk is megnyíltak a szakmai és társadalmi érintkezés s fölemelkedés más, hatékonyabb útjai, a páholyok végleg jelentőségüket s értelmüket veszítették. A megmerevedett feudális s a lassan kibontakozó polgári világ közötti átmenet korában azonban Közép-Kelet-Európa-szerte szinte hézagpótló szerepet töltöttek be a kőművesek, első nevelőiként egy polgári értelmiségnek, mely másutt, tőlünk nyugatra s északra más erők hatására, erősen különböző s a művelődés fejlődésére lényegesen kedvezőbb keretek között formálódhatott. 28 Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957. Akad. Kiadó, 15. 29 Dr. Jancsó Elemér : A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII-ik században. Cluj. 1936. Ady Endre Társaság, 31. — A páholyok társadalmi kiegyenlítő-szerepe egyébként valószínűleg kisebb volt, mint Jancsó Elemér eme máig jobbal föl nem váltott könyvében véli, hiszen a főurak alkalmazottai számára még külön páholyokat is szerveztek, s a szabadkőművességgel nem rokonszenvező jozefinista rendszer sokkal jótékonyabban hatott a származási hátrány csökkentésére. 30 Jancsó Elemér: i. m. 145 —146. 31 „Paradoxe — írja híres könyvében a kőművesekről Paul Hazard — des gens qui ne veulent plus d'Eglise, fréquentent une chapelle obscure. Des gens qui ne veulent plus de rites ni de symbols, recourent aux symboles et aux rites: l'imitation; les colonnes, la toile reinte qui représente le temple de Solomon, l'étoile flamboyante; l'équerre, le compas, le niveau . . . Des rationaux vont chercher au fond des âges les éléments d'un mysticisme qui, plus tard, et chez quelques-uns d'entre eux, se substituera à la raison" — P. Hazard : La pensée Européenne au XVIIl>me siècle de Montesquieu à Lessing. Tome I. Paris. 1946. Boivin et Cie., 364. 3*
