Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
812 VEK ER DI LÁSZI.Ú A teréziánus reformok következtében az egyetem rövidesen sokkal fontosabbá vált a természettudományok oktatása és terjesztése szempontjából, mint az e téren addig vezető protestáns kollégiumok. A modern, felvilágosult európai államokkal hatalmi konfliktusokba bonyolódó Ausztria ugyanis nem kerülhette el a gyors kiegyenlítődést,9 s ez a természettudományok oktatása terén is jelentkezett. így például alig néhány évvel a hasonló jellegű francia intézmények után Magyarországon is felsőfokú bányász-képzés indult, az egyetemen 1782-ben mérnök-képző intézet nyílott, s a Monarchia főiskoláin általában elég nagy szerepet kapott a matematika és természettudomány, mindenfelé. Az előkészítés érdeme azonban elsősorban a protestáns kollégiumoké és a piarista iskoláké. A piarista természettudományos oktatás honi vonatkozásait Gerencsér István elemezte,1 0 s megmutatta, hogyan alakult ki a természettudományok befogadására alkalmas haladó légkör a rend saját szellemiségéből. A protestáns kollégiumok szerepét a természettudományos illetve a matematikai oktatásban részletesen ismerteti Zemplén Jolán, illetve Szénássy Barna monográfiája;11 jelentőségük, s az általuk képviselt kálvinista szellem hatása a természettudományos gondolkodásra pedig megismerhető Eduard Fueter Svájc tudománytörténetét tárgyaló könyvéből.12 Fueter teológiai és természettudományos szempontból egyaránt szakszerű analízise — márcsak a magyar 8 „Gerade die Machtkämpfe der europäischen Staaten — írta éppen a teréziánus Ausztriával kapcsolatban Friedrich Meinecke — haben es von jeher zustande gebracht, ihre Strukturen gegeneinander auszugleichen, ihre Interessen nacli derselben Richtung zu lenken, veraltete und rückständige Formen und Ziele abzustossen und so sich immer zu regenerieren." Fr. Meinecke: Die Idee der Staatsräson in der neueren Geschichte. München-Berlin2. 1925. Oldenbourg, 414. 10 Gerencsér István: A magyar felvilágosodás és a kegyes iskolák. Regnum. Eg3'háztörténeti Évkönyv, 5 (1942 — 43) 326—370. — A dolgozat számos nyomtatásban megjelent s kéziratban maradt tankönyvet ismertet, melyekben többnyire jelentős szerep jut a fizikának. Így pl. Cörver János közel 1000 oldalas filozófiai előadásaiban (Róma, 1741) matematika, logika, metafizika és fizika (általános és csillagászat) szerepel. „A Physicaban — írja róla Gerencsér — Corsini szellemében dolgozik. Főtörekvése különösen a részletes fizikában az egyes törvényeket kísérletekkel illusztrálni. A sok rajz ezt a célt szolgálja: valóban bemutatott kísérletek rajzai lehetnek ezek. Az emelő, fogaskerék, lejtő, ék, csavar stb., az újabb kísérletek leírása és a következtetések levonása jellemzik írását. Csillagászati nézeteiben követi a korabeli modern felfogást, teljesen szakít, akárcsak Corsini, sőt talán méginkább, mint ő, a skolasztikus világképpel." Honi szempontból ugyanilyen jelentős Poor Kajetan (1744— 1813; a pesti intézetben adott elő fizikát és oeconomia rusticá-t) Pesten 1781-ben megjelent könyve. „Tipikus példája ez a mű annak — írja róla Gerencsér —, hogy a természettudományi irányú mozgalom a piaristák körében alig egy emberöltő lefolyása alatt mennyire elmélyül, egyúttal önállósul. A fizika kezd kiválni a filozófiából. És a sajátos törvényű természettudományos gondolkodás megalkotja önálló, részleteket felkutató monográfiáit." Alber Nep. János 1782-ben Bécsben megjelent disszertációja (Cogitationes philosophicae de immediato corporum contactu Theoriam Clarissimi Josephi Rogerii Bocchovicii respicientes) Koppi Károly 1775-ös disszertációjához (De vi corporum infinite) hasonlóan, a racionális mechanika megalapozásában fontos szerepet játszó eleven erő vita utórezgéseihez sorolható. „Ez a probléma — írja Gerencsér — rendkívül erősen foglalkoztatta kezdettől fogva az új irány követőit: mindig igen részletesen foglalkoztak a testek elveivel, közben erősen támadva az aristotelesi felfogást. Főleg a Leibniz-féle monasz megoldás mellett foglaltak állást, azt magyarázva, sokszor összekapcsolva newtoni elvekkel (testek-gravitáció-vonzerő probléma)." 11 Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. A fizika szaktudománnyá válik. Bp. 1964. Akad. Kiadó. Szénássy Barna: A magyarországi matematika története a 20. század elejéig. Bp. 1970. Akad. Kiadó. 12 E. Fueter: Geschichte der exacten Wissenschaften in der schweizerischen Aufklärung (1680-1780). Aarau—Leipzig 1941. H. R. Sauerländer.
