Századok – 1974
Tanulmányok - Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon 785/IV
AZ ANGOI. KARASIA MAGYARORSZÁGON 805 juh gyapjának rohamosan romló minősége. Erre a körülményre már a XVI. században felhívják a figyelmet.122 Kortársak rámutatnak a durvulási folyamatra, és óva intenek a spanyol gyapjú versenyére. 1610-ben megállapítják, hogy 4 juh bundasúlya régebben 13—16 juh hátáról került le. Ezzel együttjárt viszont a gyapjúszál megvastagodása, meghosszabbodása. Ez az északi karasiára fokozottan hatott.12 3 1638-ban egy kereskedő odanyilatkozik, hogy 20 — 30 évvel korábban a karasia jobb Lincolnshire-i gyapjúból készült, mint amilyet most lehet onnan kapni.12 4 Más téma kapcsán hangsúlyoztuk már, hogy a juhtenyésztésben a gyapjúhozam fokozására irányuló törekvés szinte mindig együttjár a száldurvulással és egyenetlenséggel.12 5 Hozzájárul még az a triviális igazság, hogy a gyapjújuh nem hálálja meg a zsírosabb legelőt, legfeljebb hús- és tejhozama javul, a gyapja elromlik. Már most Anglia az enclosure, vagyis a földmiveléslikvidálás és az extenzív tenyésztés napjait élte: óhatatlanul növekednie kellett a hozamnak, rontva a minőséget. „Több hasznot könnyebben talál, akinek földje legelő", énekelte Tusser, de a haszon nem bizonyult tartósnak: a gyapjú ára 1590-ben a század első felében elért átlagár duplájára emelkedett, konszolidálódott, majd 1650 után visszaesett kiindulási szintjére. A búza ára ekkor is 550—650%-kal magasabb volt 1520 évi áránál. És ekkor megkezdődött a spanyol merinogvapjú nagymértékű importja; de ezt az exportkarasia már nem hasznosíthatta. 1612-ben 20 000 ember gyártott karasiát Halifax, Bradford, Bingley és Keighley egyházkerületben;126 a következő évben nagyjából e területen 13 000 ember vesztette el munkáját, 1617-ben újabb krízis következett, 1621 —23-ban a harmadik.12 7 Ekkor a Merchant Adventurers forgalma évi 200 000 £-ról 70 000 £-ra csökkent, a Yorkshire-i posztósok éhínsége először váltott ki lázadást. A depresszió ettől fogva ciklikusan lép fel, 1630/31-ben és 1649/50-ben is véres felkelést okoz.128 Súlyosbították a helyzetet az 1610, 1617 és 1623, majd 1640-41. évi yorkshirei pestisjárványok.12 9 A karasia iránti kereslet időközben teljesen lehanyatlott. A gyártók megpróbálták a véghosszt 18, 23, sőt 30 yardra növelve, népszerűségét feltámasztani, bár kevés sikerrel. 1640—42 között az iparvidék helyzete mélyponton volt. 1642 áprilisában a posztósok a királyhoz fordultak segítségért, hangsúlyozva, hogy „sokezer szegény ember, aki gyapjú fonásából és kártolásából 122 British Museum Lansdowne Ms 48/66 fol. 57: The grosenes [coarseness] of wolles in England hath much encreased . . . within theis tenne years . . ." Idézi Bowden : i. m. 47. 123 A suffolki és nyugatangliai posztósok eleve jobb gyapjút használtak fel, egy yardra 12 —20, sőt 26 s értékben, míg a Yorkshire-iek 3 — 4 s-et fordítottak yd-onként nyersanyagra. Mások szerint a minőségi különbséget nem a juhfajták különbsége, hanem a válogatásbeli eltérés magyarázza (,,... in the South partes do make their cloathes fyner ... by much than the Northern kerseys and cloathes are made of though the wolles be alike in fyneness from the sheepe." Heaton: i. m. 206. 124 „The kersies ordinarily made in the viccaridge of Halifax twenty and thirty years agoe were made of better wooll, then the kersies there now ordinarily made are. And sayeth that the wooll now brought out of Lincolnshire is not so good as . . . about thirty years since". Uo. 125 Endrei W. : Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században (Bp., 1969). 126 Heaton: i. m. 183. 127 Uo. 186-188. 128 Uo. 189. 129 Uo. 195 — 196.
