Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Narocsnyickij A. L.: A főiskolai historiográfia-oktatásról 699/III
A FŐISKOLAI HISTORIOGRÁFIA-OKTATÁSRÓL 70!) egyes történészekről.1 -' Az M. N. Pokrovszkijról szóló munkák felidézik a forradalmár bolsevikot, a marxista történészt, bemutatják, hogyan járult hozzá a nemesi ós a burzsoá historiográfia bírálatához, a szovjet történettudomány létrehozásához ós fejlesztéséhez.16 Ugyanakkor természetesen szó sem lehet arról, hogy visszatérjünk hibás megállapításaihoz. Az egyetemes történelem historiográfiájáról szintén jelennek meg nagy tanulmányok, például „Az I. Internacionálé" c. kollektív monográfia harmadik kötete. Várható az újkori és legújabbkori történelem 1917 és 1939 közötti szovjetunióbeli tanulmányozásáról szóló mű megjelenése. Roppant nagy jelentőségűek azok a sikerek, amelyeket annak tanulmányozásában értünk el, hogy milyen szerepe volt Marxnak, Engelsnek és Leninnek a történettudomány fejlődésében. Kiadták a „Marx, a történész" (Moszkva, 1968) és „A történész Engels és a történelem problémái" (Moszkva, 1970) e. cikkgyűjteményeket. Egy sor gyűjtemény és külön cikk jelent meg a „Lenin és a történettudomány" témáról.1 7 Távolról sem merítettünk ki minden kérdést ezen a területen, de már igen sokat tettünk, súlyos harc folyik a marxizmus-leninizmus történetének jelenkori meghamisítóival. Jelentős sikereket értünk el az összefoglaló művek és tájékoztató kiadványok készítésében. Megjelent „A történettudomány története a Szovjetunióban" (Moszkva, 1955 — 1966) négy kötete. Ez egy alapvető mű, amelyet nagy létszámú szerzői kollektíva készített, élén M. V. Nyecskina akadémikussal, a történettudomány történetével foglalkozó tudományos tanács irányításával, amelynek ő az elnöke. Az ismertetés a 30-as évek közepéig jutott el. Nemrégiben jelent meg a szovjet történettudomány fejlődésének krónikája.18 Sajnos, gyenge megvilágítást kap benne az egyetemes történelem tanulmányozása, egészében véve azonban ez is hasznos kiadvány. Megjelent a Nyugat-Európa és Amerika országainak újkori és legújabbkori historigráfiájáról szóló, fentebb már említett összefoglaló mű, amelyet szovjet történészek kollektívája készített a kelet-európai szocialista országok tudósainak részvételével. E munka elkészítését a Moszkvai Egyetem újkori és legújabbkori történeti tanszéke szervezte I. Sz. Galkin vezetésével. A Szovjetunió historiográfiájával foglalkozó általános tanfolyam megkezdésével kapcsolatosan megjelent V. J. Illerickij tanulmányi segédkönyve a Szovjetunió historiográfiájáról a szovjethatalom rlőtti időszakban. A historiográfia problémáinak tanulmányozását elősegíti a burzsoá filozófia, történelem, politikai gazdaságtan és szociológia bírálata, amelyet filozófusaink, közgazdászaink ós történészeink folytatnak.1 9 Annak idején megjelent J. A. Koszminszkij akadémikus értékes munkája A. Toynbee történetfilozófiájáról.2 0 Egy sor könyv és cikk látott napvilágot W. Rostow amerikai közgazdász és szociológus a gazdasági növekedés stádiumairól és a konvergenciáról kialakított koncepciójának meggyőző bírálatával. Kibontakozóban van az Amerikai Egyesült Államok történelmi fejlődésének „rendkívülisógét" 15 Lásd az Isztorija i isztorik; kötetekben, a Voproszi Isztorii, Novaja i Novejsaja Isztorija c. folyóiratokban és másutt megjelent cikkeket. 16 O. D. Szokolov: M. N. Pokrovszkij i szovjetszkaja isztoricseszkaja nauka (M. N. Pokrovszkij és a szovjet történettudomány). Moszkva 1970. 17 V. I. Lenin i isztoricseszkaja nauka (Lenin és a történettudomány). Moszkva 1968; V. I. Lenin i problemi isztorii (Lenin és a történelem problémái). Leningrád 1970. Stb. 18 50 let szovetszkoj isztoricsoszkoj nauki. 1917 - 1967. Hronyika (A szovjet történettudomány ötven éve. 1917 1967. Krónika). Moszkva 1971. 19 Lásd P. N. Fedoszejev ó* I. К Francev akadémikusok előadásait az Isztorija i szociologija (Történelem és szociológia) c. kötetben. Moszkva 1964. 20 Je. A. Kozminszkij : I.e. ki ionnaja isztorioszofija Arnolda Tojnbi (Arnold Toynbee reakciós törtónelembölcseleh In: Protyiv falszifikacii isztorii (A történelem meghamisítása ellen). Moszkva 1955. 67 — 140.
