Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Narocsnyickij A. L.: A főiskolai historiográfia-oktatásról 699/III
702 A. L. KAROCSKYICKIJ len.9 Ezek a kutatások azonban hosszú időn át töredékes jellegűek voltak és nem alkottak önálló kutatási irányt. Nem voltak elegendőek egy olyan egységes marxista koncepció kiépítéséhez, amely átfogja mind a világtörténelemmel, mind a hazai történelemmel, különösen annak szovjet korszakával foglalkozó történettudomány fejlődését. Sőt, hosszú időn át lebecsülték a historiográfiai kutatásokat, a burzsoá irodalomhoz való, voltaképpen nihilista viszony következtében nem értették meg jelentőségüket, noha a burzsoá történészek munkáinak minden elméleti gyengesége mellett mindig szükség volt az e munkákban található tényanyag, sőt, egyes részkövetkeztetések kritikus értelmezésére és felhasználására. Az átfogó jellegű historiográfiai irányzat létrejöttét eredményező fordulat történettudományunkban körülbelül az ötvenes évek közepétől rajzolódott ki. Éppen ebben az időben növekedett meg hirtelen a historiográfiai kutatások iránti szükséglet. Ehhez a dogmatikus elképzelések leküzdése, az új szocialista államok megalakulása és fejlődése, történelmük új értelmezésének szükségessége, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fellendülése és hatókörének kiszélesedése, a külföldi historiográfiához való nihilista viszony elutasítása, a külvilággal való tudományos kapcsolatok kibővülése, a hatalmas régi és új történeti és szociológiai irodalomban való jobb tájékozódás szükséglete vezetett. Ilyen körülmények között gyorsan erősödött annak tudata, hogy a historiográfiai kutatások szükségesek és hasznosak. A historiográfia tudományos feldogozása és oktatása nem csupán abban segít, hogy tájékozódjunk a történeti irodalom számos különféle irányzata között, hanem azt is lehetővé teszi, hogy ne végezzünk felesleges munkát, ne ismételjük meg azt, amit a tudományban már elvégeztek, hogy valóban új kutatási feladatokat jelöljünk ki. A historiográfia segítségünkre van abban, hogy jobban felhasználjuk a történeti kutatások régi ós legkiválóbb eredményeit is, és a marxizmus—leninizmus álláspontjáról kritikusan újraértelmezzük a polgári tudomány által feltárt — természetesen nem elhanyagolható — tényeket és egyes következtetéseket. A historiográfiai kutatások, és ezt talán még nem ismertük fel teljesen, lehetővé teszik, hogy ne ismételjük meg a korábbi hibákat, ami gyakorta megesik ifjú szakembereinkkel. A historiográfia mint a történettudomány egyik ága, erőteljesen meggyorsítja a történettudomány fejlődését és mindenekelőtt meggyorsítja a fiatal történészek képzését. Jelenleg például már elkészült egy kétkötetes mű Nyugat-Európa és Amerika újkori és legújabbkori történetének historiográfiájáról.10 Régebben évtizedeken át tartó munkát jelentett, ha valaki akárcsak részben tájékozódni akart a történettudomány fejlődésének azon a képén, amelyet ez a terjedelmes mű felrajzol. Azt, amit az idősebb nemzedékhez tartozó történészeink sokéves munkával sajátítottak el, egy aspiráns most az említett kétkötetes mű két—három hónapos tanulmányozása révén megismerheti. Ebből látható, hogy a historiográfia milyen hatékonyan meggyorsítja a történettudomány előrehaladását. A historiográfia jelentőségének felismerése valamint a rendszeres feldolgozására és oktatására való áttérés a szovjet történettudomány fejlődésének fontos eredményét jelentik. Az utóbbi 10—15 évben a historiográfiai kutatások sokféle típusa mellett kialakult nálunk a historiográfiának mint tudománynak, mint kutatási tárgynak mint tanul-9 F. I.Notovics : Easizm i falszifikacija isztoricseszkoj nauki (A fasizmus és a történettudomány meghamisítása). In: Protyiv fasisztszkoj falszifikacii isztorii (A történelem fasiszta meghamisítása ellen). Moszkva—Leningrád 1939. 10 Isztoriografija novovo vremenyi sztran Jevropi i Ameriki (Európa és Amerika országainak újkori történetírása) Moszkva 1967; Isztoriografija novoj i novejsej isztorii sztran Jevropi i Ameriki (Európa és Amerika országainak újkori és legújabbkori történetírása). Moszkva 1968. (Lásd a historiográfiai tanulmányok bőséges bibliográfiáját ezekben a művekben).
