Századok – 1974

Közlemények - Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–1865 között 680/III

090 KKETZOl MIKLÓSNÉ Anglia között. A magyar lapok nem sok megjegyzést fűztek hozzá, de minden fejleményét közölték, mert az európai erőviszonyokra is befolyással lehetett volna. A hadiesemények közül a 10. számú sziget bevétele a Mississippin és a páncélos hajók első csatája foglalkoztatta a Vasárnapi Újság látványos érdekességeket kereső szerkesztőit. Mindkét eseményről illusztrált cikk jelent meg (1,862. 219 — 221 és 269). 1862 vége felé és 1863 elején kezdett kialakulni a sajtóban a kép arról, milyen rendkívül súlyos véráldozatokkal jár a polgárháború, amely addig a magyar olvasók számára csak csatározások sorának hatott. Adatokat közöltek mindkét fél veszteséglistájáról, amelyben a legsúlyosabb tétel: a betegségek (Hölgyfutár, 1863. ápr. 11. 343). A Vicksburgnál és Gettysburgnál elért északi győzelmek után bekövetkezett fordulatról a Korunk így emlékezik meg: „Vicksburg ... f. hó 4-én, feltétlenül megadta magát az unionistáknak. E szerint ezeknek még csak a Port-Hudson erődöt kell bevenniük, hogy az egész Mississippi szabad legyen . . . Amerikában az északi és déli államok seregei között júl. első napjaiban heves ütközetek történtek, s pedig valahára az északiak előnyére" (1863. júl. 26.). A többi újság is örömmel üdvözli a győzelmeket. Az északi lendület újabb sorozásban, ez pedig a New York-i felkelésben folytatódik, amelyet az egész magyar sajtó megdöbbenve fogadott. Megnehezítette az Unió helyzetét, hogy „Anglia és Amerika között a viszony fenyegetővé vált, mert Anglia a szeparatisták rabló hajóit brit kikötőkben szereli föl" (Hölgyfutár, 1863. aug. 13. 151). 1864 elejének szűkszavú híreivel szemben egyre sokasodnak a beszámolók, amint kibontakozik Sherman sikeres felvonulása, immár a déliek területén, és nyilvánvalóvá válik, hogy a polgárháború döntő szakaszába lépett. 1865 elejétől a hírek a hadieseményekről már majdnem rendszeresen hasábokat, sőt oldalt töltenek meg. Az Észak közeli győzelme biztos, már az ellenséges forrásokból származó hírekben is. 1864 végéről Savannah és 1865 elején Charleston eleste emelkedik ki a hírekből. „A lázadás egyik főhelye, Charleston elesett. A confoederáltak [február] 17-én kezdtek a városból kitakarodni ... A feketék tömegesen ajánlkoztak, sokan fegyvert is kértek, hogy volt uraik ellen harczolhassanak. A gazdagabb lakosok már hetek előtt elhagyták a várost, csak a szegényebbek maradtak benne" (Kolozsvári Közlöny, 1865. márc. 14. 123). Richmond és Petersburg bevételét a sajtó lényegében a háború befejezésének tekinti. A lapok tele vannak részletekkel, adatokkal, legfrissebb hírekkel. Nem kis kárörömmel figyelik, hogyan fogadja Anglia Dél vereségét. A fegyverszünet körülményei, Lee és Grant levélváltása és a fegyverszünet utáni első intézkedések az érdeklődés középpontjában vannak. „Lincoln elnök az újonczozást megszüntette. A déli hadi-foglyok többnyire a déli tartományok fogházaiba rekesztetnek, miután az északi hadifoglyok, kiket délen az utolsó időkig mindig lázadóknak tekintettek, ezen fogházakban éhen haltak meg. Az arany agio leszáll, s az utolsó bejegyzés szerint 45-ön állott. A gyapot árának ismételt leszállása váratik" — írja egy lélegzetvételre a Hon, amely hűvösen tárgyilagos beszámolóival korábban is sokszor különbözött a többi lap elvi ós érzelmi tartalommal töltött híradásaitól (1865. ápr. 26.4). A magyar sajtó örömhangjaiba robbant bele a hír Lincoln meggyilkolásáról. Azonban a lapok azonnal leszögezik, hogy a háború eldőlt, sem Lincoln halála, sem a kisebb gerilla vezérek további ellenállása nem változtat Észak győzelmének tényén. * A háborús események mellett az amerikai haditechnika legújabb vívmányairól is tájékoztatták a lapok a közönséget. Számíthattak a magyar olvasó érdeklődésére, hiszen alig több, mint egy évtizede még csatatér volt az egész ország. A szakszerű érdeklődés mellett sokszor naiv ámulattal is találkozunk. A Vasárnapi Újság illusztrált cikke, „Vasúti ágyúüteg Amerikában", lényegében a páncélos vonat ősét ismerteti. „Oldalai a legjobb gőzkatlan-lemezből készültek, fólhüvelyk vastagságúak, s 50 ember számára lőrésekkel vannak ellátva. Az üteg vasoldalairól a legjobb puskákból 12 yard távolról bocsátott golyók hatás nélkül pattognak le" (1861. aug. 18. 387). „A pánczélos hajók első csatája Amerikában" című cikk az 1862. március 8-i, a Monroe-erőd közelében vívott tengeri csatát ismerteti, a páncélos hajók képével és részletes leírásával. Jelzi, hogy a világ tengeri hatalmai körében nagy a nyugtalanság: Anglia és Franciaország is szeretne ilyen hajókat rendelni (Vasárnapi Újság, 1862. május 11. 219—221). A kritikai megjegyzések sem maradnak el. „Amerikában oly gépet találtak föl, mely a páncélos hajókat csakúgy tönkre teszi, mintha fából volnának. Kár, hogy a világnak majdnem nagyobb vívmányai vannak a rombolás, mint az építés terén" (Hölgyfutár, 1863. jan. 29. 104). Óriási ágyúról is hírt ad a Hölgyfutár. A Képes Újság rész-