Századok – 1974

Közlemények - Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–1865 között 680/III

Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban „Iszonyú krízis előestéjén állunk, és mégis, e lesújtó körülmények között, lélekemelő látvány, midőn a népnek azon része, mely az unió mellett buzog . . . egy milliónál több fegyverest állít ki, nem kényszerítve, de önkénytesen. És e népnek nincs Demosthenese, ki lélekrázó hangon dörögje fülébe: 'Lenni vagy nem lenni a kérdés; e földön kívül nincsen számodra hely!' . . . E derék nép odahagyva kényelmes tűzhelyét, önkénytesen rohan a harcztérre. Pedig hát ezek nem magyarok! . . . Es e nép nem tart attól, hogy leigáztatik ; egyedül az unióért vív, nemzeti nagyságáért, és azon törvényekért, melyekért apái vére folyt." [Spelletich Bódog levele Davenportból. — Pesti Napló, 1863. aug. 27.] A Magyarország és az Egyesült Államok közötti térbeli távolság és történelmi különbségek ellenére a magyarság, főleg akkori történelmi helyzeténél fogva végig élénk érdeklődéssel kisérte az amerikai nép sorsának alakulását az északamerikai polgárháboni folyamán. E sok irányban és formában megnyilvánult érdeklődésnek ezúttal az 1861 és 1866 között a magyar sajtóban megjelent nyomait kutattuk. Napilapok, hetilapok, folyóiratok híreit és cikkeit gyűjtöttük össze, hogy ezekből rekonstruáljuk: hogyan láthatta a magyar közvélemény az amerikai polgárháborút. A legfrissebb, kortársi véleménynyilvánítás a dolgozat tárgya; a későbbi, történelmi távlatú megnyilvánulásokat ezúttal nem vizsgáljuk.1 Terjedelmi okokból nem vehettük tekintetbe az országban megjelent összes sajtóterméket: a polgárháború öt éve alatt Magyarországon a hosszabb-rövidebb életű politikai, társadalmi és irodalmi hírlapok és folyóiratok száma — belpolitikai életünk viharos fordulatai következtében — olyan nagy, hogy csak nagyobb monográfia keretében lenne feldolgozható. A dolgozat körülbelül negyven különböző színvonalú és nézetet képviselő sajtótermék Egyesült Államokra vonatkozó hír- és cikkanyagát értékeli. Célunk az volt, hogy a közvélemény minél szélesebb köréből gyűjtsünk megnyilatkozásokat: nemcsak a fővárosból és nemcsak egy osztály vagy réteg hangadó hírlapjából.2 A magyar lapoknak ebben az időben nem volt saját tudósítójuk az Egyesült Államokban. Ennek következtében a polgárháború lefolyására vonatkozó híranyagot, sőt olykor a kommentárokat is más európai vagy amerikai újságokból vették át. Miután ilymódon a híranyag kevés támpontot ad a magyar közvélemény állásfoglalásához, a dolgozat nem a háborús eseménysort rekonstruáló hírekre helyezi a súlyt, hanem elsősorban a magyar írók, újságírók cikkekben lefektetett, feltehetőleg önálló megnyilatkozásaira támaszkodik. A gyűjtött anyagból kialakult néhány olyan időpont, amikor az érdeklődés az amerikai eseményekre összpontosult, ill. néhány olyan témakör, amelyről majdnem minden lap megemlékezett. „Saját hangján" szólalt meg a magyar újságírás a polgárháború kezdetekor, amikor állást foglalt Észak és Dél küzdelmében. Ellanyhult az érdeklődés 1861 nyarától kezdve; 1862-ben hónapokon át a Trent-ügy hullámai keltettek némi érdeklődést. 1863 elején a négerfelszabadítási proklamációról keveset írtak; az érdeklődés előterébe a New York-i sorozási zendülés került 1863 nyarán. A későbbiek folyamán 1866 elejétől szaporodik a híranyag és a hírlapok címoldalára kerül. Észak győzelmével, majd Lincoln halála után addig soha nem látott terjedelemben foglalkoznak Amerikával. Azonban le kell szögeznünk, hogy az Amerikára vonatkozó hírek egyébként — természetszerűen — mindig csak csekély részét jelentették a külpolitikai híreknek. 1 Az amerikai polgárháború svájci visszhangjával foglalkozik George Müller: Der amerikanische Sezessionskrieg in der schweizerischen öffentlichen Meinung. Basler Beiträge zur Geschichtswissenschaft, Bd. 14. Basel. 1944. ' Dezsényi В. —Hemes Gy.: A magyar sajtó 250 éve. I. köt. Bp. 1954. — I. Tóth Z.: Magyar történeti bibliográfia. Bp. 1950. — A felhasznált sajtótermékek jegyzéke: Alföld; Arad: Anyák Hetilapja; Bécsi Hiradó; Bolond Miska; Budapesti Szemle; Családi Kör; Csatár és folytatása: Vezér; Delejtű (Temesvár); Divatcsarnok; Életképek: Fekete Leves; Fővárosi Lapok; Hazánk в a Külföld; Hírmondó; A Hon; Hölgyfutár; Idők Tanúja; Képes Újság I (szerk. Vas Gereben); Képes Űjság II (szerk. Ilméri Kiss István); Kolozsvári Közlöny (Kolozsvár); Korunk és Korunk Tárczája (Kolozsvár); Kritikai Lapok; Magyar Sajtó; A Népbarát; Népújsága és folytatása: Trombita; Nővilág; Pesti Napló; Politikai Hetilap; Politikai Újdonságok; Sürgöny; Üstökös; Vasárnapi Űjság. között