Századok – 1974
Közlemények - Pritz Pál: A kieli találkozó 646/III
A KIÉLI TALÁLKOZÓ 663 (a politikai háttér tisztázatlanságát jelölvén meg az elutasítás indítékaként), addig most, — jóllehet a politikai kérdések tisztázásában semmi sem történt, illetve, ami nyilvánvalóvá vált, az éppen a negáció volt, — Magyarország kezdeményezésétől teszi függővé a vezérkari megbeszélések elkezdését.9 4 ,,A jelenlegi magyar álláspontot — fejezi be feljegyzését az államtitkár — tehát a következőkben lehet összefoglalni: а) Magyarország örül, hogy nem kell tőlünk ultimátumszerű megkereséseket várnia. б) Magyarország nem hiszi, hogy a konfliktusba hamarabb beavatkozhat, mint kb. 14 nappal annak kitörése után."9 5 Aza) pontban foglaltak önmagukért beszélnek. Azonban a b) pont novumot jelent. Az akta semmiféle támpontot nem ad arra nézve, hogy az az említett 3 beszélgetés közül melyiken hangzott el. De szigorúan véve arra sincs utalás — Horthy állítólagos állásfoglalását nem tekintve —, hogy Magyarország egyáltalán résztvenne-e az agresszióban. Ellenben a rezsim Csehszlovákiával kapcsolatos egész, azon belül az 1938-as külpolitikai vonalvezetését nézve nem kétséges, hogy sóvárogva égett bennük a vágy az északi szomszéddal való mielőbbi leszámolásra. Joggal számíthattak arra, hogy a háború kirobbanását követő két hét alatt megnyugtatóan tisztázódik a nyugati hatalmak magatartása és így a nagy kockázat vállalása nélkül átléphetik a magyar—csehszlovák határt. Ezért az itt megfogalmazottakat valósághűnek tekinthetjük. A helgolandi kirándulással telt el a 23-i, keddi nap. Majd 24-én a nap jó részét Hamburgban töltötték el és utána a vendégsereg és kísérete Berlinbe érkezett.9 6 A pályaudvari fogadáson a magyar államfő tiszteletére megjelent a csehszlovák és a román követ is. Az eset nagy feltűnést keltett, Hitler pedig tombolt a dühtől.9 7 A kisantant kommünikéjét Bledben 23-án, kedden délután adták ki,9 8 de igazi visszhangját a 24-i reggeli lapok adták meg. Az újságok általában messze túlértékelték az egyezmény jelentőségét, nem vettek tudomást ideiglenes jellegéről. Ugyanakkor túlnyomó többségük az eseményt a kisantant nagy győzelmeként, a magyarokkal való szinte végleges kibékülósként állította be. Nem fukarkodtak a németországi látogatással kapcsolatban a németek kudarcát élénk színekkel, Magyarország önállóságát ékes szavakkal ecsetelő eszmefuttatásokkal.9 9 Kánya ezzel célját teljesen elérte, sőt az események elképzelésein már kezdtek túlságosan is túlhaladni és így hovatovább azzal ellentétessé válni. Hiszen neki a bledi egyezmény igen jól jött azért, hogy a németek ne kónyszeríthessék a tárgyalóasztalnál arra Magyarországot, hogy vállaljanak feltétlen részvételt a Csehszlovákia elleni támadásban. Ezekben a napokban sokakat foglalkoztatta a németországi látogatás és a bledi ideiglenes egyezmény rejtélyes egybeesése.10 0 Es a kérdés megválaszolása azóta sem történt meg. Talán a feleletet úgy lehet megadni, hogy a két időpont egybeesése egy pontig a véletlen, azon túl pedig a tudatos szándék müve volt. Hiszen a hajóavatás időpontját Hit-1 'Hitler számára a magyar katonai részvétel bizositása stratégiai szempontból annak ellenére is fontos volt, hogy 1938 őszén — néhány hónappal a győri fegyverkezési program meghirdetése után — valóban messze volt még a magyar hadsereg attól, hogy a korszerűen felszerelt csehszlovák hadsereggel vagy akár annak egy részével a biztos siker reményében vehette volna fel a harcot. Saját nehézségei miatt szüksége volt Hitlernek a gyenge hadsereggel rendelkező Magyarország Csehszlovákia elleni támadására. Hitler — imperialista, militarista elődeihez hasonlóan — nagyon jól tudta, hogy Németország győzelmes háborút csak villámgyors eredmény esetén remélhet. 1938 fokozódó gazdasági nehézségei a régi igazság érvényére meglehetős élességgel figyelmeztettek (Badia 259 — 270.1., Tokody - Niederhauser 315.1.). Ugyanakkor azonban a német — csehszlovák határ mentén kiépített csehszlovák erődvonal a villámháború útjában fenyegető torlaszt jelentett. Az Anschluss ellenben nemcsak azt hozta magával, hogy Közép-Európa egyensúlya megdőlt, de azt is, hogy Hitler megkerülhette a korábbi német—csehszlovák határ mentén kiépített erődítéseket. A Bécs —Boroszló kapun át, minthogy itt az erődítések hiányoztak, Csehszlovákia igen sebezhetővé vált (Ádám 195.1.). Ellenben a németek öröme nem lehetett teljes, dél felőli támadás esetén csupán egyetlen vasútvonalat vehettek igénybe. Ez pedig nem volt túlságosan biztató. Haider később egyenesen így vélekedett erről. ,.A német hadsereg számára gyakorlatilag lehetetlen volt, hogy dél felől támadja meg Csehszlovákiát. Az egyetlen vasútvonal Linzen keresztül annyira exponált volt, hogy villámháború szóba sem jöhetett" (idézi Churchill, i. m. 251.1.). Hasonlóan ítélte meg e kérdést Keitel is Rátz Jenővel való augusztus 25-i beszélgetése során. „Nálunk — sajnos — a déli erőcsoport gyengébb lesz, mert lényegében csak az osztrák részekből fog állani, tekintettel arra, hogy megfelelő közlekedési vonalak hiányában nemigen tudnak más erőket gyorsan odatólni (HM 1733 1938. 3.1.). Ebben az értelemben gondoljuk, hogy Hitler katonai szempontból is súlyt helyezett arra, hogy Magyarország részvételét biztosítsa. A vezérkari megbeszélések dolgában ezért olyan engedékenyen kezdeményező. És ez egyúttal szorosan összefügg azzal: szilárdan bízott az ellenséges fellépés, a világháború elmaradásában. A hírek kiszivárgásától sem tart ebben az időpontban. Nem sokkal később, szeptember elején ellenben ismét visszatér a tavaszi álláspontjához. "WILHELMSTRASSE 134. sz. Horthy 200 - 201. 1. »' Horthy 202.1., Brausch 58. 1. "K 428., 422. köt., augusztus 23. " К 428., 422. és 1365. köt., az augusztus 23. utáni számok. 1,0 Uo. 6 Századok 1974/3.
