Századok – 1974
Tanulmányok - Réti R. László: A Rimamurány-salgótarjáni Vasmű R. T. az első világháborúban 622/III
630 RÉTI R. LÁSZLÓ rasztság, de lassan már a kispolgárság gazdasági létérdekeit is veszélyeztette. Még szembetűnőbb lett, hogy a háború legfőbb haszonélvezőjévé mindenekelőtt, és részben az iparon belül is saját csoportot képező hadiszállítók váltak. A háborús konjunktúra következményeként pl. a Rima-csoport kaláni művét szanálták, és a gyár először fizetett 5%-os osztalékot részvényeseinek.22 A kedvező értékesítési viszonyok (a szállítási tilalom gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható hatása mellett) alapvetően megszabták az áruforgalom irányát is. Az áruforgalom, még a korábbiakat is túlhaladó módon, a háború által igénybe vett belső piacra koncentrálódott. Az áruforgalom iránya az összeállítás %-ában:2 3 Közvetlen hadiszállítások Üsletér Bellöld Külföld Közvetett kivitel Értéke K. Aránya az összállítás %-ában 1914/15 1915/16 91 95 ЬЭ 00 1 3 4,3 10,9 14 17 Átmeneti változás a kartell belső, szervezettségében A háború által felidézett rendkívüli körülmények között a vasipar területén egy okait tekintve meglehetősen különleges eset állt elő. A kartellszerződéseknek a művek „akciószabadságát" korlátozó rendelkezéseit felfüggesztették és csak egy, az adott viszonyok között nem különösebb jelentőségű ármegállapodást hagytak érvényben. Ezt a lépést a kartellizált művek akkor határozták el, amikor a hazai és nemzetközi vaspiacot a fellendülés jellemezte. A német (és osztrák) művekkel vívott korábbi versenyharc helyébe pedig a teljesnek mondható „tűzszünet" lépett. A termelési lehetőségeket meghaladó hadi rendelések körülményei között a kartellegyezmények feleslegessé váltak.2 4 A rendkívüli helyzet még a tőkeszegényebb vállalatoknak is teljes foglalkoztatottságot és magas hasznot biztosított anélkül, hogy ez a vaspiacot uraló nagyvállalatok érdekeit sér.tette volna. A kartell célszerűen igazodó, átmeneti állapota ugyan kétségtelenül gyorsította a tőkekoncentráció folyamatát, nem jelentett azonban visszalépést a szabadversenyes kapitalizmus felé. A vaskartell szervezeti kötöttségeinek lazítása mögött a kartellizált műveknek az a gyakorlati szándéka húzódott meg, hogy a piaci igények teljesebb kielégítését és egyben a háborús nyereséggel tetézett profittömeg nyílt újrafelosztását időszerű módon, akciószabadságuk visszaszerzésével kíséreljék meg. 22 Uo. 1916. II. 26. 3. es. 1. sz. Z. 368. 23 Uo. 1916. VII. 11. 3. es. 1. sz. Z. 368. 24 A külön organizált magyar kartell épp úgy, mint az osztrák és a magyar kartell közötti egyezmény, 1917. december 31-ig állott fenn, illetve volt érvényben. A szerződések lejártakor a Rima, a Resica, a Coburg, az Unió, a Hernád völgyi, az állami vasgyárak és az Osztrák-Magyar Államvasutak magyar gyárai (mint kartellt alkotók) elhatározták a magyar vasművek VB-nak Nyilvántartó Irodája 1918. III. 31-gyel történő végleges feloszlatását. — OL. RMSV. Rt. Titk. ír. Z. 372. I. cs. 10. sz. Kartell VB iratai.