Századok – 1974
Tanulmányok - Kristó Gyula: Legitimitás és idoneitás (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz) 585/III
LEGITIMITÁS ÉS IDONEITÁS 605 tette a királynak, [III.] Istvánnak birodalmát." Az 55. fejezetből arról értesülünk, hogy II. László halála után testvérét, IV. Istvánt „néhány püspök és úr megkoronázta az ország számára. Az esztergomi érsek nem akart jelen lenni, és nem akarta megengedni. Meg is jósolta, hogy birodalmának csúnya vége lesz. Be is teljesült ez hamar." Ezek a passzusok aligha íródhattak III. Béla korában, hiszen őt magát sem ismerte el Lukács. Még későbbi lejegyzésük sem valószínű, hiszen a mindinkább tért nyerő világi nagybirtokosság nem szívesen hivatkozhatott Lukácsra. Ezek a mozzanatok megengedik egy III. István-kori folytatás feltételezését; Lukács érsek szerepének fokozott kiemelése kapcsán (az 55. fejezet meg is jegyzi, hogy III. István — egy kérdésben — Lukács tanácsára cselekedett) a mű erősen egyházias ihletettségére kell következtetnünk. Mügeln valamennyi önálló tudósítását azonban aligha lehet levezetni egy III. István-kori munkából. Ama egy-két véleménnyel szemben, hogy III. Béla alatt is keletkezett krónika,97 inkább az az állásfoglalás dominál, hogy III. Bélának nem volt történetírója.98 Mügeln önálló szövegezése ezzel szemben — úgy véljük — az előbbi nézet igaza mellett bizonyít. Egyrészt: a legcsekélyebb elfogultság sem észlelhető Mügelnnél III. István irányában. Az 54. fejezet elmondja, hogy sok magyar IV. Istvánhoz csatlakozott, s nem segítette a Pozsonyba menekült III. Istvánt. Az 55. fejezet arról számol be, hogy sokan mentek III. Istvántól IV. Istvánhoz, majd „megint visszatértek hozzá. Nem tudták ugyanis, hogy melyik közülük a törvényes [gerecht = legitimus]."99 Ez kétségtelenül bizonyítja, hogy a passzus nem III. István alatt keletkezett. 1167-ben (általában erre az időre teszik a III. István-kori folytatás létrejöttét) nem lehetett kétséges, hogy III. vagy IV. István-e a legitim uralkodó. Viszont III. Béla alatt teljesen helyénvaló ez a ködösítő beállítás. Az 56. fejezet beszámol arról, hogy a bizánci császár tönkreverte III. István pogányait és magyarjait. Másrészt: II. Lászlóval kapcsolatban az 54. fejezetben olyan kitétel olvasható („nem törődött az érsek átkával"), amelyet csak az ugyanígy cselekvő III. Béla korában írhattak le. Harmadrészt: az 56. fejezet bevezető sorai — mintegy fókuszba gyűjtve az érveket — feltétlenül III. Béla-kori keletkezésről tanúskodnak: „A kistermetű [III.] István király testvére, Béla király [ !]100 ezután növekedett bölcsességben és virtusban. Sok magyar csatlakozott hozzá, szolgáltak neki, és írtak a görög császárnak, hogy igazság szerint (von recht) ezé Magyarország királysága." Béla kunig volta önmagában mutatja, hogy ezt csak III. István halála után írhatták, hasonlóképpen ekkor vethették pergamenre azt, hogy Bélát az igazság szerint illeti meg Magyarország királysága. Lehetetlen tehát fel nem tenni: III. Béla alatt, valószínűleg uralkodása elején keletkezett egy krónika-97 Panier Oyula: Anonymus külföldi vonatkozásai. Századok, 1883. 108. 1. 1. jegyz. ш5.: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt II.! 610 — 611. — Vértessy Jenő (A Képes Krónika irodalmi jelentősége. Századok, 1906. 2) óvatos megfogalmazása is sejtet III. Béla-kori történeti művet. 98 Sebestyén Oyula: i. m. I. 218; Jakubovicli Emil: Adalékok az Anonymus-kórdóshez. Akadémiai Értesítő, 1926. 160; Oeréb László: Szövegmagyarázatok. Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, id. kiad. 237. 1. 49. jegyz. 99 Ld. Eugenius Travnik : Chronieon Henrici de Mügeln germaniee conscriptum. Annotationes. SRH II. p. 202. annot. 3. íoo Qeréb László (Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, id. kiad. 237), akinek fordítását általában figyelemmel kísértük és hasznosítottuk, itt „királyfi"-t fordít, ami értelem szerint helyes, a német szöveg azonban félreérthetetlenül „kunig Bela"-t mond.
