Századok – 1974

Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I

A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 69 csoportoknál, majd mindezek politikai utóéletében.12 7 Összegezve megállapít­hatjuk: 1901/02-ben a jobboldali radikalizmust hordozó politikai erők legtuda­tosabb csoportjai eljutottak a modern radikális mozgalmak legkezdetlegesebb szintjére: a politikai szektaképződés stádiumába. A kialakuló magyar jobboldali radikalizmus társadalmi és politikai hordo­zójának tehát a honorácior dzsentri rétegek mozgalmait tekintjük. Ez a réteg elsajátította és saját törekvései hozzáadásával felerősítette mindazokat a politikai törekvéseket, melyeket az újkonzervatív áramlat magában foglalt. A deklasszált nemesi birtokosság politikai tradícióját elsajátító, saját specifikus rétegigényeit ezzel a tradícióval legitimáló hivatalnok és értelmiségi réteg a polgári mentalitású rétegek s azok politikai mozgalmai ellen megnyilatkozó resszentiment legirritáltabb terjesztői. Így válnak az újkonzervatív ideológia radikalizálóivá. Mindehhez hozzájön a saját konkurrencia érdek: a dzsentroid értelmiségi s hivatalnok elem ellentéte és kenyérharca a polgári értelmiségi s magánhivatalnok elemmel, mely szintén nagy mértékben fokozza resszenti­menttel való telítettségüket. A radikalizálódás irányába befolyásolja politikai tevékenységüket maga a politikai munkamegosztásban játszott szerepük is. Mint az újkonzervatív politikai mozgalom része ők közvetlen kivitelezői a demagóg konzervatív reformpolitikának, szervezői a konzervatív pressure groupoknak és érdekképviseleti mozgalmaknak, ők állanak a századforduló után a polgári radikális mozgalom elleni harc frontvonalában. Mint egy konzer­vatív berendezkedésű és autoritativ politikát folytató nemzetiségi állam állam­igazgatási apparátusának jellegadó tényezői ők hajtják végre a konzervatív társadalmi és nemzetiségi politika néptömegeket közvetlenül érintő intézke­déseit. Ennek a politikai, adminisztratív szervező tevékenységnek fokozódó intenziválása ad lehetőséget saját szerepük olyan mérvű megnövelésére, hogy ezáltal saját politikai és társadalmi törekvéseik is érvényre jussanak. Az újkon­zervatív politika végrehajtásának felfokozása, radikalizálása, valamint az állandó törekvés arra, hogy az újkonzervatív módszereket bevigyék a mérsé­kelt-statikus konzervatív elvek szerint működő államapparátus tevékenysé­gébe szervezik a dzsentroid honorácior réteget fokozatosan ,,mérleg nyelvévé", érdekegyeztető és közvetítő faktorrá a két fő uralkodó osztály között. Ily módon preformálódik már a háború éveiben a majdani ellenforradalom politikai tábora, ily módon fejlődnek ki azok a jobboldali radikális etatista politikai tendenciák, melyek a két háború között beletorkollanak a jobboldali állam­monopolista politika különböző tendenciáiba. Végezetül megkíséreljük összegezni a magyar jobboldali radikalizmus századfordulón kialakult illetve kialakulóban levő csiraformájának ideológiai koncepcióját. A magyar jobboldali radikalizmus protoformáinak vizsgálatát elsősorban a legkifejlettebb, a koncepció körvonalait összefoglalóan tartalmazó idézett Petrassevich-könyv alapján végezzük. Hozzávesszük, mint ugyancsak összefog­lalónak tekinthető programírásokat az egyetemi kereszt-mozgalom elvi röpira­tait.12 8 A jobboldali radikalizmus az újkonzervatív eszmei koncepcióból nőtt ki, 127 Az ún. „kereszt-mozgalmat" jelen tanulmány szerzője utalt önálló tanulmá­nyában feldolgozta, ezért itt külön nem tér ki elemzésére. 128 Nagy József : Magyar keresztény ifjúság. Bp. 1902; Nemzeti ideál. Bp. 1901; Szemere Miklós és a magyar ifjúság. Szerk. Kováts Lajos. Bp. 1901. — Hozzá vehetőek még a keresztakció koriefeusainak az 1901 májusi Selmecbányái diákkongresszuson mon­dott felszólalásai. Szöveget ld. Diákkongresszusi Lapok, 1901 máj. 24—30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom