Századok – 1974
Krónika - Tudományos minősítések - 576/II
KRÓNIKA 579 A bírálóbizottság egyhangúlag javasolta Soós Katalin részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. február 4-i ülésén Soós Katalin részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte. * Lengyel István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott docense 1973. november 30-án védte meg ,,A bresztlitovszki béketárgyalások" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Zsigmond László, az MTA levelező tagja volt; a disszertáció opponensei Galántai József, a történelemtudományok doktora, és Farias Márton, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Lengyel István disszertációja hazai szerző tollából az első munka, amely a breszti béke történetét átfogó igénnyel tárgyalja. A kiterjedt szovjet, osztrák-magyar és német kiadott forrásokra és szakirodalomra épülő feldolgozás komplex módon ábrázolja a történeti, politikai és ideológiai tekintetben ma is aktuális problematikát. A jelölt témaválasztása szerencsés módon bővíti a hazai egyetemes történeti kutatások tematikáját. A disszertáció a breszti béke előzményeit, a tárgyalások menetét ós a béke megkötésének történetét írja le. Az események ismertetése során részletesen és behatóan elemzi a tárgyalófelek álláspontját. Megvilágítja a Monarchia szerepét a tárgyalásokon és bemutatja a német vonalvezetésben jelentkező különbségeket. Külön kiemelendő az ukrán problematika érdekfeszítő ábrázolása. Új tudományos eredménynek tekinthető a Bolsevik Párton belül folyó viták történeti közelítésű és elméleti igényű elemzése. A szerző történeti módszerével kilendítette a kényes problémakört a korábbi, egyoldalú és dogmatikus értékelések fogságából. A témát Lengyel István áttekinthetően ós figyelemreméltó íráskészséggel tárgyalja. A bírálóbizottság a munkát kiadásra is érettnek ítéli, de kívánatosnak tartja, hogy ez esetben — bizonyos vonatkozásokat — (így pl. a német külpolitikai vezetésen belül jelentkező ellentóteket) a kiadatlan és hozzáférhető levéltári anyagok bevonásával és az emlékirat-irodalom termékeinek még számításba vehető darabjainak használatával is megvilágítsa. A jelölt a vitában felmerült kérdésekre színvonalas és meggyőző válaszokat adott. A bírálóbizottság egyhangúan javasolja Lengyel István részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat megítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. febr. 4-i ülésén Lengyel István részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot megítélte * Füves Ödön, a Budapesti Műszaki Egyetem Nyelvi Intézetének igazgatója 1974. január 23-án védte meg „Görögök Pesten (1686 —1931)" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Arató Endre, az MTA levelező tagja volt; a disszertáció opponensei Niederhauser Emil, a történelemtudományok doktora, és Kemény G. Gábor, az irodalomtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat új tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Az értekezés a szerző két évtizedes kutató munkájának eredményeit összegezi oly területen, amely a XVIII—XIX. századi magyar gazdaság- és társadalomtörténet, a nemzetiségi kérdés története és a modern Budapest kialakulásának szempontjából egyaránt fontos, s amelyen a szerző — a témakör által megkívánt speciális tudományos felkészültségre és nyelvismeretre való tekintettel egyedül — úttörő jelentőségű munkát végzett. A disszertáció gazdag levéltári anyag feltárásán és a magyar történészek számára eddig ismeretlen újgörög szakirodalom beható ismeretén alapul. Legfőbb eredménye a pesti görögök politikai történetének feltárása, különös tekintettel a nemzeti intézményeik fejlődésére. A fővárosi görög—szerb — makedón—román csoportok egyházközségi küzdelmeinek bemutatása fontos hozzájárulás a hazai nemzetiségi kérdés történetéhez, a fővárosban együttélt különböző etnikai csoportok és közösségek egymásközötti kapcsolatainak és kölcsönhatásainak feltárásához. A görög kereskedők betelepülésének okairól, útjáról, valamint a görög kereskedelmi tevékenység mechanizmusáról írottak elősegítik gazdaságtörténetünk kevéssé ismert jelenségeinek megismerését. Az értekezéshez csatlakozó dokumentumgyűjtemény fontos forrásokat tesz hozzáférhetővé a további kutatások számára. 17*
