Századok – 1974

Történeti irodalom - A helytörténetírás levéltári forrásai (Ism. Farkas Gábor) 519/II

622 TÖRTÉNETI IRODALOM 534 helyzetűek. 1872-ben Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló rendezett tanácsú várossá, Vámospércs nagyközséggé alakult. Irataik. 83 községgel (Bihar és Hajdú megyeiek) együtt a helytörténetírás egyik legfontosabb addattömegét képviselik. Sajnos, a belügyigazgatás igen fontos, szinte pótolhatatlan fondjai hiányosak; így az államrendőrség debreceni kapitánysága és a debreceni csendőrkerület iratai is. Ugyanez mondható el a pénzügyigazgatási szervek anyagairól. Az adóhivatalok iratai azonban töredékükben is értékesek, különösen a nyilvántartások, mert ezek a földbirtokpolitikai kérdések megvilágítására igen sok adatot tartalmaznak. Az ipari és kereskedelmi vállalatok mórlegei, az adóhivatalnokok ezekhez fűzött megjegyzései pedig világos képet adnak a vállalati gazdálkodásról. Az ipartörténettel foglalkozók ezt az anyagot még nem hasznosították. A 12. sz. földmérési felügyelőség iratai nagy kiterjedésű területre tartalmaznak adatokat. Ezt a gyűjteményt mintegy 100 esztendőn keresztül gyarapították, és Hajdú, Szabolcs, Bihar, Szatmár, Ung, Ugocsa, Bereg megyék és Debrecen földbirtokállományára, a birtokosok személyére, a tagosításra adnak felvilágosításokat. A helytörténeti kutatást végzők a településföldrajzi viszonyokba is bepillantást nyeriiek a községek szerint rendezett iratokban, ahol elhelyezték a kataszteri térképeket, a felmérési adatokat. Ez utóbbiak pl. a tulajdonviszonyokra, a talaj minőségére, a termesztett növényfajtákra is tájékoztatást nyújtanak. Hasonló tárgygazdagsággal rendelkeznek a kultúrmérnöki hivatal iratai is. A hivatal illetékessége Bihar és Hajdú megyéken kívül Szabolcs és Szatmár megyékre is kiterjedt. Ezekben — sok más egyéb mellett — ugyancsak bőséges települósföldrajzi adat van. Az iparigazgatási iratok közül a MÁV üzletvezetősége, a tanügyigazgatásiakból pedig a debreceni tankerületi főigazgatóság anyaga jelentős. A bírósági iratanyag ugyancsak feltáratlan a kutatók által. Pedig az ország keleti területeinek megismerése a kapitalista korban nem lehetséges ezek kutatása nélkül. A debreceni ítélőtábla alá tartozott a debreceni törvényszéken kívül a nyíregyházi, miskolci, sátoraljaújhelyi, és 1938 után a máramarosszigeti, huszti, beregszászi és az ungvári is. Az intézetek anyagai között a debreceni Fazekas Gimnázium, a Gyakorló Gimnázium, a hajdúböszörményi református gimnázium, a debreceni kegyesrendi iskolák, kereskedelmi tanintézetek, a leánynevelők, a polgári iskolák és 130 zömmel felekezeti elemi iskola, több iparos tanonc és gazdaképző iskola szerepelnek. A testületek fond csoporthoz sorolt szervek legjelentősebbjei a kereskedelmi ós iparkamara, azután a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. Az ezek működése során keletkezett irategyüttes a helytörténet számára mellőzhetetlen. Az első fondban — többek között — a helyi szociális mozgalmakra, ipartelepek statisztikai adataira, háziipari tevékenységre kapnak adatokat, míg a másikban pl. a mezőgazdasági munkások, a gazdasági cselédek helyzetét, kísérleti gazdaságok ügyeit fedezhetik fel. Ezekhez járulnak az ipartestületi, hegyközségi, közbirtokossági ós legeltetési társulatok irataiból nyerhető, de nemcsak kiegészítő jellegű adatok. Az egyesületek iratairól megjegyezzük, hogy azok a politikatörténet fontos forrásai. Az egyesületekre támaszkodtak a pártok, a helyi közigazgatási vezetők, akik az egyesületek vezéreit mozgosították egy-egy politikai feladat megvalósításához, annak reményében, hogy ezzel a tagság, s ezen keresztül a falu is az akció mögé felsorakozik. Ezért érdemes átlapozni a kulturális és népművelő jellegű egyesületek iratanyagát, éppúgy mint az olvasókörök, önképzőkörök, dalárdák, érdekvédelmi, gazdasági, jótékonysági és a honvédegyletek után maradt iratokat is. A gazdasági szervek iratai között, különösen az ipari vállalatok esetében, országos jelentőségűt nem igen lehet felfedezni. Talán a dohánygyár és a helyi vasút olyan, amelyek kiemeltebb szerepet játszottak a gazdasági életben. A bankok, pénztárak, hitelszövetkezetek egyrésze azonban mind helyi, mind országos vonatkozásban hozhat olyan adatsort, amely eddig ismeretlen volt, és új értékelésre késztetik a jövő kutatóit. Az egyházi szervek legjelentősebb levéltári anyagát a hajdúdorogi görögszertartású Szent Bazil egyház, valamint a piaristák debreceni társházának iratai képviselik. Ebben a fondcsoportban találjuk az iskolaszéki iratokat is. A családok, személyek iratai elég szegényesek, lényegében gyűjtemények. A 16. fondcsoport alatt az 1918 — 1919. évi forradalmi események iratait csoportosították. Ezek elég hiányosak, jórészt még a román megszállás idején elvesztek. A két forradalomra vonatkozó alábbi fondtöredékek fennmaradtak: A Hajdú megyei Direktórium, a Debreceni Munkástanács, a Vörös Őrség debreceni Parancsnoksága, a Forradalmi Törvényszék, Igazolóbizottsági iratok, a megye helységeiből pedig a hajdúszoboszlói direktórium, a hajdúböszörményi, a hajdúhadházi néptanács anyagai. A Károlyi-forradalom helyi írásos emlékeiből a megyei nemzeti tanács, a megyei nemzetőrparancsnokság, a hajdúnánási nemzeti tanács, a püspökladányi birtokrendező bizottság iratai maradtak fenn. A kötetet a gyűjtemények zárják: Bihar, Hajdú, Szabolcs megyék református,