Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

472 А MOE FORRÁSKIADÁS! SZABÁLYZATA rendek tiltakozására visszavonta. 1608 elején Mátyás főherceg mellé áll, s a hajdúkkal való tárgyalásokban már az ő érdekeit képviseli. Illésházyval szemben azonban a klérust támogatja. 1608. dec. 1.: tárnokmester, 1609 szept.: felső-magyarországi főkapitány, 1610. febr. 9.: országbíró, 1614: Nógrád mellett Szabolcs megyének is főispánja, 1618: nádor. Első felesége Losonczy Kata, a második Thurzó Zsuzsánna (megh. 1608. márc. 30.), a harmadik Pálffy Kata volt. (Életrajza: BÁRTFAI SZABÓ, Forgách cs. Ld. névmutató; M. Életr. Lex., szinte minden adata hibás. Udvartartás 91., 93., 103., 213., 216.1.; VERESS, jТ^(Х7"7ъо1съ szék 103 1 GÖRGEY Kristóf (megh. 1639) G. László fia, 1606. aug. 16. —1614. Szepes megye alispánja. 1607—1608-ban a kassai részgyűléseken és az 1608-as pozsonyi koronázó országgyűlésen Szepes megye egyik követe. HEVESI Farkas, Nagyszombat város jegyzője, az 1607 júliusra hirdetett pozsonyi országgyűlésen, az 1608. pozsonyi januári részgyűlésen és az 1608-as koronázó országgyűlésen a város egyik követe. HIMMELREICH (Himelreich) Tiburtius, scherfenbergi (1640-es évek eleje—1611). Apja, Jakob H. körmöcbányai polgár, 1645 után szerzett nemességet. A bécsi egyetemet végezte (subscribált 1557-ben), majd a bécsi Udvari Kancellária tisztviselője lett. Miksa császár alatt kancelláriai jegyző, az 1570-es években tábori secretárius. 1580-ban titkári rangban a kancellária registratora, majd 1582-től 1608 nyaráig Rudolf királynak a magyar trónról való lemondásáig, a Magyar Kancellária titkára Prágában; az uralkodó törekvéseit minden módon képviselte és támogatta, Mátyás főherceggel és a magyar rendekkel szemben is. 1604-ben ő fogalmazta a törvényekhez önkényesen hozzácsatolt 22. tc-et. 1596-től kir. tanácsos, 1608 nyarán Rudolf király és Miksa főherceg is szót emeltek mellette Mátyás főhercegnél, de az nem vette át saját kancelláriájába. (SÖRÖS Pongrác, ,.<4 Himmelreich s ezzel rokon családok. . . Turul 1908. XXVI. k. 180—184. 1.; Károlyi Árpád jegyzetei: MTAK Ms. 764/i; Die Matrikel der Univ. Wien. Bd. III. Wien 1971. p. 118.) MÁGOCHY (Magoczi) Ferenc (Pácin? 1580 körül — 1611. nov. 21. Beregszász). Az északkeleti Felvidék egyik legvagyonosabb, református főura, a munkács-szentmiklósi hatalmas uradalom tulajdonosa. M. András és Alaghy Judit fia. Apja 1586-ban meghalt, gyámja előbb nagybátyja, Gáspár, majd ennek halála után anyja második férje, Rákóczi Zsigmond. 1604-ben az elsők közt csatlakozott Bocskaihoz, részt vett az edelényi ütközetben, de a szabadságharc alatti tevékenységére csak kevés adatunk van. 1606-tól haláláig Bereg m. és Torna m. főispánja. 1606-ban egyik tagja a kassai országgyűlés által a bécsi béke végleges megkötésére kiküldött bizottságnak. 1607 februárjában, a felsőmagyarországi megyék kassai részgyűlésének megbízásából, a királysághoz visszatérő Kassa körüli részek ideiglenes kormányzója. 1607. nov. 18-án tartotta esküvőjét Zólyom várában Dersffy Ferenc leányával, Orsolyával; felesége révén megörökölte a Dersffy birtokok egy részét. Az esküvőn Rudolf császár is képviseltette magát. (HKA Hoffinanz Ung. Fasc. 94. Conv. 1607. nov. Fol. 190—191.) 1608. márc. 24.: felsőmagyarországi (kassai) főkapitány (1609 novemberéig, amikor lemondott) és kir. tanácsos. Az 1608-as országgyűlésen Illésházy Istvánt támogatta. Egy 1608 januárjában íródott pasquillus kis termetűnek mondja, s talán nem minden ok nélkül „szent, jámbor életre" inti. (RMKT XVII. I. 395. 1.) Korai halálát a kortársak méregnek tulajdonították, s feleségót, ill. annak későbbi férjét, az özvegy kezével a Mágochy birtokokat is megszerző Eszterházy Miklóst gyanúsították. Beregszászon temették el, 1612. febr. 28-án. (SZIRMAY, Notitia Zemplén. 87—88. 1. szerint Tállyán nyugszik.) Levéltára, úgylátszik, a gyulafehérvári káptalani levéltárbakerült. (KEMÉNY, Notitia. II. 156. s köv. 1.) 1608-1611 közt Thurzó Györgyhöz írt levelei: OL Thurzó cs. Fasc. 64; Thuri György latin nyelvű halotti elégiája: APPONYI, II. 717. sz. 329 — 330. 1.; Tolnai Balog János ungvári prédikátor és mások halotti elégiái: RMK. I. 436. sz. 298 — 307. 1. Ugyanitt közlik magyar sírfeliratát is.) MÁTYÁS II. (1657. febr. 24. —1619. márc. 20.) II. Rudolf öccse, Mo. királya, német-római császár. 1578 — 84: Németalföld kormányzója; 1593: Alsó-Áusztria helytartója. 1606. márc. 21.: a főhercegek a Habsburg család fejéül ismerik el. 1693 és 16Ö4 közt, az 1598. évit kivéve, valamennyi magyar országgyűlésen az uralkodó személyének képviselője. 1605. május 20.: II. Rudolf teljhatalmú képviselője a magyarországi ügyekben. 1606. márc. 21.: Magyarország kormányzója. 1608. júl. 25.: II. Rudolf Magyarországról és az osztrák tartományokról (de Csehországról nem) lemond M. javára. Ä pozsonyi országgyűlés 1608. nov. 18-án királlyá választja, nov. 19-én megkoronázza. Miután 1611. márc. 24-én II. Rudolf Cseho-ról is lemondott, máj. 23-án M-t Csehó, királyává koronázzák. 1612. jan. 20.: a Német-Római Birodalom császára. NÉMETHY Gergely ( ? —1612. szept. 4. Székelyderzs) 1603-ban a királyi seregben hajdúkapitány. Az erdélyi hadjáratban, 400 hajdúja élén résztvesz Marosvásár-