Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

440 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA 1. Az országgyűlés előkészítésének iratai Az országgyűlés összehívásával, időpontjával kapcsolatos tárgyalások, vélemények, az országgyűlési meghívó; a különböző kormányszerveknek, hatóságoknak, testületeknek és magánosoknak az uralkodói előterjesztés tartalmára vonatkozó javaslatai; a törvényhatóságok, káptalanok és szerzetes rendek, egyházi és világi főméltóságok által adott hivatalos vagy félhivatalos követi utasítások és megbízólevelek ; az uralkodó, valamint az idegen hatalmak és nemzetek által az országgyűlésre küldött biztosoknak és követeknek adott utasítások és megbízólevelek. 2. Az országgyűlés iratai, a megnyitástól a berekesztésig Az uralkodói előterjesztés, az országgyűlési feliratok és válasziratok; a kormányszerveknek, egyes hatóságoknak, testületeknek (pl. főpapság) és magánosoknak az országgyűléshez intézett előterjesztései és a rájuk adott válasz; az országgyűlés által az uralkodóhoz vagy más hatalmakhoz küldött követek részére kiállított megbízólevelek, utasítások és az ezek által az országgyűlésnek adott jelentések; az országgyűléshez intézett, vagy általa kibocsátott levelek, iratok; a királyi biztosoknak az országgyűlési tárgyalásokról a királynak vagy más hivatalos személyeknek küldött jelentései; a diplomáciai jelentések; a királyválasztást, a koronázást, nádorválasztást megvilágító iratok; a kormányszerveknek, hatóságoknak, esetleg magánosoknak az országgyűlési tárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalása; és végül 3. Az országgyűlési bizottságok iratanyaga A tárgyalási jegyzőkönyvek; a bizottsághoz érkezett javaslatok, panasziratok, az ezekre adott válasz; a bizottsági tagok előterjesztései; a bizottság által kidolgozott javaslatok, illetve a bizottság zárójelentése; a bizottság működését jellemző jelentések, naplók, visszaemlékezések. (Amennyiben a bizottság működése nem az országgyűlés időtartamára, hanem azutánra esik, ez a tárgyi csoport sorrendben hátrább kerül.) 4. A törvények 5. Országgyűlési naplók, jelentések, visszaemlékezések Ha több napló maradt ránk, a legrészletesebbet és a legmegbízhatóbbat közöljük teljes terjedelmében, a többinek eltéréseit, kiegészítéseit a megfelelő helyen jegyzetbe illesztjük. A naplóba bemásolt országgyűlési iratokat persze nem közöljük (de jegyzetben utalunk rá, ld. 4. § II. 2.), mert ezek már megtalálhatók az előző részben; ha a napló más forrásból (eredetiből) nem ismert