Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 397 A legközelebbi idők feladata, hogy ezen alulról jövő nyomást nyomatékkal csináljuk. Én nem vagyok híve annak, hogy holmi polgári jogokért és szabadságokért vért ontsunk. Hiszen a jog, a melyet ki fogunk vívni, az első sorban a polgári társadalom regenerálásához szükséges. Mi nagyon jól tudjuk, hogy majd ebben a társadalomban épp úgy elnyomottak leszünk, mint ma vagyunk . . . Bár tudom, hogy mi ha vért áldoztunk volna, a kormány nem maradhatott volna a helyén, és dacára annak, hogy tudjuk, hogy ha ma itt vér folyt volna a kormány távozik, [kiem. D. I.] még se reszkíroztuk ezt a fegyvert, ! mert mi nem állítjuk így ezt a kérdést a politikába, s nem eszközlünk így dön-I tést, s még nem tudjuk biztosan azt, hogy az utolsó szót a választói jogért nem I mondottuk-e hiába."76 Bokányi több helyes szempontot is tartalmazó, nyugtató beszéde a lé-I nyegben az ellenzéki kritikusok igazát bizonyította: a pártvezetőség még ' mindig abban bizakodott, hogy a kormány meghallgatja szavukat. I A fővárosi sztrájk kísérőjelensége a szocialista és haladó diákmozgalom ' fellendülése és erőteljes bekapcsolódása volt.7 7 A budapesti egyetemen néhány I nappal október 10-e után is tüntetésszerűleg abcugolták az egyik különösen reakciós tanárt.7 8 Az ország nagyobb ipari városai, — bár nem a budapesti lendülettel7 9 — követték a fővárosi munkásság példáját. A legnagyobb méretű sztrájkra — mint 1906-ban — Fiúméban került sor.8 0 Átütőerejű volt még a sztrájkmozgalmak másik azidőszerinti központjának, Temesvárnak megmozdulása.8 1 Jelentősnek, de az említetteknél gyengébbnek bizonyult Pozsony sztrájkja. Itt november 9-én lampionos körmenet vezette be a demonstrációt, majd október 10-én a város munkásságának tekintélyes része követte a szociáldemokrata párt felhívását. A főispánnak a belügyminiszterhez intézett bizalmas jelentése 2000-re becsülte a sztrájkolok számát, s a munkabeszüntetéses tüntetést a város 19 — 20 000 munkásához viszonyítva gyengének nevezte. A pozsonyi lőszergyárak munkásai október 10-én is dolgoztak.82 Bár a főispán nyilvánvalóan szépítette a helyzetet a kormány előtt (hiszen a rendőrségi jelentés 5573 sztrájkoló munkást említett), Pozsonyban mégis sikerült elérniök a sztrájk említésre méltó részlegességét. Ez bizonyára nagyban a helyi mozgalom szeptember 29-i „kifutásával" magyarázható. Az északi megyék városai közül Rózsahegy megmozdulása ezúttal megközelítette Pozsonyét: mintegy 3500 ember tüntetett október 10-én.8 3 Itt a tüntetők köre messze túllépett az ipari munkásságon. A szlovák nemzeti párt 76 P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1813 res. "MMTVD. III. 567. 78 OSzK. Kézirattár. Ponori Thewrewk Emil naplója. 34. k. Quart. Hung. 2526. — 1907. okt. 26. 79 Az MSzDP 1908. évi kongresszusán Garbai Sándor beszámolója és Ladányi Rezső hozzászólása egyképpen megállapította a fővárosi és vidéki sztrájkmozgalom szintkülönbségét, az utóbbi rovására. MMTVD. IV/a. 85; Varga Lajos i. m. 130. 80 Vö. MMTVD. III. 568. 81 Josef Gabriel : Fünfzigjährige Geschichte der Banater Arbeiterbewegung. Temesvár. 1928. 46-49. 82 Statny Archiv Bratislava. Hlavnoïupanské dőverné spísy z roku 1907/101/biz. A Pozsony megyei közigazgatási bizottság 1907 második feléről szóló jelentése 1400 — 1500-ra becsülte a tüntetésben résztvevő munkások számát. O. L. ME. XXXVII. 819. 83 Slovensky Tyzdenník, 1907. okt. 10. 3.
