Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
390 DOLMÁNYOS ISTVÁN Az oroszországi analógia említése az ekkor elhangzott szociáldemokrata szónoklatok visszatérő motívuma. Október 9-én Rosemberg Fülöp Újpesten a következőket jelentette ki a másnapi országos sztrájkról: „Ezen tüntetéssel csak azt akarja czélozni a szocialista-párt, hogy nagyobb ereje is van. Ezen erőt úgy fogja alkalmazni a mint a kiváltságos osztály fog viselkedni, ők [ti. a szociáldemokraták D. I.] számot vetettek, nekik veszteni valójuk nincs és a kiváltságos osztálynak meg kell gondolnia, ha a keserű levet nem akarják ki inni, és nem akarják az oroszországi bonyodalmat ide átplántálni, mert az erő az övék."5 0 Mint az idézett szövegek egy részéből kiderül, a szociáldemokrata szónokok a határozottabb, forradalmibb fellépés változatát gyakran anarchista színezettel ecsetelték; politikájuk radikálisabb variációját ekkor még inkább szertelenségbe hajlóan tudták elképzelni. Ha nem is Budapesthez és környékéhez hasonló méretben, de a magyar vidék munkássága is készült október 10-re. Cegléden szeptember 29-én „Miért nem dolgozunk október 10-én" napirendi ponttal szociáldemokrata gyűlést rendeztek. „A tárgyról Nyisztor György Budapestről leküldött szocialista beszélt s beszédének lényege az volt, hogy a tervezett munkaszünetre azért van szükség, hogy lássa a kormány — mely késik az általános szavazati jog törvénybe iktatásával — milyen erő rejlik a munkásságban" — összegezte a kiküldött hatósági közeg. A ceglédi gyűlésen kb. 130—150 munkás jelent meg. A rendőrség a résztvevők viszonylag csekély száma ellenére megelőző intézkedéseket tett.51 Az általános munkabeszüntetést a szociáldemokrata párt választójogi kérvénykampánya is megelőzte. Október első napjaiban a szociáldemokrata párt szervezetei és a földmunkás szervezetek sok kérvényt intéztek Wekerléhez és a kormányszervekhez. A Győr megyei Ásvány község kérvényének aláírásai után a következő megjegyzés állt: „Ha vasárnapra hozta volna a sors az összeírást [ti. a kérvényt — D. I.], tízszer ennyien is volnánk, mert szét vannak az elvtársak a munkán."5 2 A munkásmozgalom fenyegető fellépésének további nyomatékot adott, hogy a Népszava szokatlanul éleshangú támadást intézett a koalíciós kormány által október elején tető alá hozott magyar —osztrák gazdasági kiegyezés ellen. Az országos megmozdulás előkészületei nagy hatást gyakoroltak az uralkodó osztályokra. A politikai sztrájkot megelőző napokban a kormány és a tőkések valószínűleg óvatosabban bántak a bérmozgalmakkal. Több szeptember végi, október eleji helyi sztrájk jobb eredménnyel végződött. A belügyminiszter szeptember 30-án nem mert karhatalmat mozgósítani a Brennberg bányai sztrájkolók ellen, — mint tette azt egy évvel azelőtt Petrozsény esetében —, ami lehetőséget adott a munkabérmozgalom kedvezőbb befejezésére.5 3 A könyvkötők és a rokonmunkások szakegylete szeptemberi népgyűléseinek hatására a munkaadók október 8-án új árszabályt voltak kénytelenek elfogadni, s erről a munkásokkal kollektív szerződést írtak alá.54 so P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/445. res. 51 P. I. Arch. Pest, Pilis, Solt, Kiskun m. alisp. biz. 1907—42. » О. L. ME. 1907. XLI. 4939. — 1907. okt. 7. 53 VÖ. MMTVD. П1. 546. 54 Buchinger Manó : A Magyarországi Könyvkötőmunkások szervezkedésének története. Bp. 1927. 196—197.
