Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 347 A választmány létrehozása és ennek a kiáltványnak a közzététele azonban természetesen csak az első lépés; Glembay, amióta Klauzál előtt fekszik a szűcslegények petíciója, nem érheti be többé azzal, hogy a legényeket pusztán általánosságban figyelmeztetgesse ismételten a peticionálás ösvényről való netaláni újólagos letérés helytelenségére, hanem arról is hivatva van gondoskodni, hogy a továbbiakban egyetlen céh legényei se álljanak elő — még petícióban se — az általa felröppentetteknél messzebbmenő követelésekkel s kiváltképpen tartózkodjanak ezután a teljes iparszabadság jelszavának megújításától. Mindjárt külön-külön tartandó szakmai gyűléseket is meghirdet tehát a következő napokra, hogy ezeken az egyes céhek legényei a maguk iparágát érintő petíciókat szintén az ő irányításával (sőt, ha lehet, még mestereiket is bevonva) dolgozzák ki, s ilyen gyűlésekre nem is csak annak a nyolc szakmának az érdekeltjeit hívja egybe, amelyek — úgy, ahogy — már az ő vezérletével most megalakított választmányban is képviselve vannak, hanem kívülök az esztergályosokat, a kártyacsinálókat, a csizmadiákat és a nyergeseket is.86 S mert a meghívottakban már előre olyan hitet akar meggyökereztetni, hogy az általa ajánlott út célravezető lesz és éppen ez az út lesz célravezető, választmányának tagjaival idővesztegetés nélkül küldöttségben járul Klauzálhoz s ünnepélyesen átnyújtja néki a kiáltványba foglalt kívánságokat. Majd, miután Klauzál a küldöttség érkeztekor — ügyelve annak a látszatnak a fenntartására, hogy Glembay merőben a maga szakállára tevékenykedik — meglepetést színlel ugyan, de végül persze „reményt keltő ígéretekkel" bocsátja el a díszes társaságot, kedvező fogadtatásuk hírét Glembay a sajtó közvetítésével sem késik világgá kürtölni.87 S azután útnak indítja a választmány tagjait, hogy haladéktalanul megkezdhessék a szakmai gyűlésekre meghívandó legények toborozását (előzőleg azonban gyorsan még azt is lelkükre kötve, hogy ,,a várható költségekre" mindenkitől, akit sikerül megnyerniök, vasaljanak be egy húszast s kérjenek kötelezettségvállalást arra nézve, hogy ezt az önkéntes adófizetést az illetők havonkint meg is fogják ismételni88 ). Míg azonban Glembay így buzgólkodik a céhlegények boldogításán, tőle (és az ő megbízóitól) függetlenül színre lép egy másik népbarát is, kinek neve Nagy Ferenc, foglalkozása pediglen — mint minden 42. pesti családfőé8 9 — ügyvéd. Ez a fáradhatatlan paragrafusrágó ugyanis a jelenlegi gazdasági válság kirobbanása óta mind gyakrabban figyel fel arra, hogy nemcsak korábbi szolgálatainak honorálásával még adós ügyfelei kerülik feltűnően a véle való találkozást, de újabb ügyfelek is alig-alig kopogtatnak ajtaján, mintha a magyarból 86 Hogy ezeket a gyűléseket Glembay már 19-én meghirdette, az kitűnik a gyűlések részvevői által azután tető alá hozott petíciókból. Ezek közül nyolcat közöl Mérei : Munkásmozgalmak 76 — 106. és 120., további négy (a csizmadiáké, a kerékjártóké, a kádároké és a kőműveseké, OL '48ML FIKM Ip. 1848 — 49: s. n.) viszont még kiadatlan. 87 Ld. üng. 1848. ápr. 19., 93. sz. 744. h. 88 Vö. Ungár László, i. h. 182. — Itt jegyzem meg a továbbiakra vonatkozólag is, hogy ahol nem kifejezetten mftóforintokról vagy -krajcárokról teszek említést, ott forinton, ill. krajcáron mindig konvenciós (azaz pengő-) forint, ill. krajcár értendő. Egy pengőforint tudvalévően két és fél váltóforinttal egyenértékű, s egy forint hatvan krajcárra oszlik, egy forintban tehát három húszas foglaltatik. 89 1846 — 47 fordulóján, amikor Pesten 19 448 családot tartanak nyilván (ld. Conscription der Einwohner von Pest im Militärjahre 1847—48. PZ 1848. márc. 19., 618. sz. 3361.), ugyanitt 460 ügyvéd működik. Névsorukat (hibás összegezéssel) közli Szalkay Gergely—Németh János (szerk.): Ipar-czímtár. . . 1847. közönséges évre. Pest, é.n. [1846]. 334-338.
