Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
336 SPIRA GYÖRGY ha ezt a pillanatnyi gyakorlati szükségletek megkövetelni látszanak. És a céhrendszernek — legalább részleges — felszámolását a gyakorlatban is megvalósítandó feladatuknak tekintik ugyan, legfőbb gyakorlati céljukat azonban pillanatnyilag abban látják, hogy ország-világ előtt — s kivált a bécsi udvar előtt — bebizonyítsák: Magyarországon béke és rend honol s Magyarországon minden számottevő társadalmi tényező — a polgárság is — egy emberként mögöttük sorakozik fel.51 A már három hete Pesten tevékenykedő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tehát (amely működésével majd csak április 21-én fog felhagyni) az ünnepre való tekintet nélkül haladéktalanul összeül, 8 még ugyanezen az estén határozott hangú rendeletet intéz Rottenbillerhez: Értésünkre esvén, mikép a helybeli iparűzők segédei között némű ingerültségnek erőszakos kitöréssel fenyegető jelenségei mutatkoznak, ne-hogy az eddigi csend és béke megzavartassék, felhívjuk Önt, miszerint hathatós intézkedést tegyen az iránt, hogy 1. Az illető iparűzők részéről társulati gyűlések tartatván, azokban, valamint a mesterek elegendő munkának megfelelő díj melletti kijelölésére bírattassanak, úgy az érdeklett segédek a munka teljesítésére erélyesen intessenek is. 2. Ha ezen iparűző segédek ismételt felszollításra is dolgozni és foglalkozni vonakodnának, azon esetre közülök az idegenek hazájukba utasítandók lévén, azok úgy távolitassanak el, hogy ez újabb öszveütközésre s valamelly botrányra okot ne szolgáltasson. Egyébiránt az erőszakos kitörés és csend zavarás esetére felhatalmazzuk s felhívjuk Önt, hogy a rend fentartása s illetőleg helyreállítása végett a nemzet őrség segítségét is felhívhassa, azonban ezen erőt csak nagyobb szükség esetében és a minden tekintetben megkívántató óvatossággal használja. — Végre, ha mind ezen módok a kívánt siker s eredmény nélkül maradnának, Önnek hatalmában álland katonai segélyért is folyamodni, melly azonban — a mennyire lehet — csak megelőzőleg és védőleg alkalmazandó.52 A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy ebből a rendeletből a mestereknek egyelőre semmi hasznuk nem származik s nem is igen származhatik. Ami például azt az (egyébként nem is eredeti, hanem Farkas Jánostól kölcsönzött) ötletet illeti, hogy a sztrájkolok közül a külföldieket minden további nélkül haza kell toloncolni: ennek felkarolásával a kormány támaszthat ugyan olyan hiedelmet, hogy általa fel fogja számolni a munkanélküliséget (hiszen Pesten a céhbeli mestereknél és a gyárakban együttvéve 5 — 6 ezer külföldi honosságúmunkás dolgozik s többségüknek még úti okmányai sincsenek53 ), ennek a hiedelemnek az elültetésével pedig egykönnyen éket is verhet a külországi és a magyarhoni munkások közé, ha azonban a külföldieket ténylegesen is megpróbálná eltávolítani, ezzel éppen a munkáért pályázó munkások egymás közti nagyfokú versengésének fenntartásában érdekelt mesterekre 51 Ennek okairól Spira György : A magyar forradalom 1848 — 49-ben. Bp. 1969. 132. 52 A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány Rottenbiller Leopold pesti alpolgármesterhez, a pesti nemzetőrség főparancsnokához, Pest, 1848. ápr. 16., OL '48ML MOIB 1848: 612. 53 MT 1848. jún. 6., 71. sz. 284.
