Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
324 SPIRA GYÖRGY itteniek közül is) „villogó szemekkel keresik az őket érdeklő pontot e 12 között és, mert hiában keresik, tehát. . . várnak", de — mivel éppen ez idő tájt tör rá Pestre az európai gazdasági válság vihara s ez azután egyik napról a másikra egetverő drágaságot és munkanélküliséget idéz elő — egyre türelmetlenebbül „lesik, mikor jön már a messiás, ki őket megváltaná", „mikor érkezik, már ha nem egyébb, legalább a legfőbotrány, a céhek eltörlése".1 Amikor pedig rövidesen bebizonyosodik, hogy az alapvető polgári szabadságjogok biztosításánál többet nem remélhetnek a forradalom vezetőitől, még a legradikáhsabbaktól sem, s amikor már a közönséges megélhetési gondok hullámai is átcsapni látszanak a fejük fölött, a munkások közül mind többen kezdik megsejteni, hogy a további várakozás hiábavaló, hogy végtére is tevékenyen síkra kell szállniok s maguknak kell síkra szállniok a maguk közvetlen körülményeinek megjavításáért. A harc megindítói a legnyomorúságosabb helyzetben lévő tanulatlan napszámosok közül kerülnek ki azoknak a kubikosoknak a személyében, akiket Crettier Károly úr, a város homokbányáinak bérlője foglalkoztat. Ezek az emberek eddig egy-egy ládányi homok kitermeléséért és rendeltetési helyére viteléért tíz-tíz pengőkrajcárnyi bért húztak, újabban azonban arra kaptak utasítást, hogy ezután ugyanekkora bérért a megszokottnál nagyobb ládákat rakjanak meg s ezeket a megszokottnál nagyobb távolságra szállítsák el. A munkások ezért már a forradalom kitörésének hetében sztrájkba lépnek s — a nyugalomnak lehetőleg minél gyorsabb helyreállítására törekvő városi tanács közvetítésével — el is érik, hogy munkadíjukat ládánkinti 11 krajcárra emeljék. A pesti tanács azután ennek a „kis zendülés"-nek 2 a hatására mindjárt messzebbmenő óvintézkedéseket is foganatosít. Hiszen hasonló esetek Pesten, ahol már az elmúlt évben is 2199 napszámost tartottak nyilván (nem beszélve a házaknál és boltokban alkalmazott 7338 férficselédről3 s nem beszélve az alkalmi munkákból vagy teljesen munka nélkül élők ellenőrizhetetlen nagyságú tömegéről), nemcsak a homokbányákban, hanem még sokfelé másutt — kivált a legtöbb napszámost foglalkoztató építkezéseken — is könnyen előadódhatnak. Ennek lehetőségét pedig a tanács annál kevésbé becsülheti alá, mivel éppen az építőmunkások már korábban is nem egy jelét szolgáltatták nyughatatlanságuknak; így utoljára a múlt esztendő augusztusában, amikor közülök a Kasselik Ferenc úrnál dolgozók béreik leszorítása miatt egyidejűleg sztrájkba léptek a Kasselik-cég valamennyi építkezésén. S igaz, ezt a vakmerő engedetlenkedést akkor a sztrájkolok öt főkolomposának börtönre vetésével s kettejük nyilvános megbotozásával sikerült még csírájában elfojtani,4 a mostani idők azonban valahogy nem látszanak kedvezni az efféle erélyes rendszabályoknak. Következésképen a városi vezetők ez alkalommal nemcsak a homokbányászok esetében, hanem általában is kénytelenek szelídebb eszközökhöz 1 Dobsa Lajos: Az 1848. évi francia forradalom. Pest, 1848. 68. 2 Ung. 1848. márc. 19., 66. sz. 528. h. 3 Haeufler, J[osef] V[inzenz] : Buda-Pest (Historisch-topographische Skizzen von; Ofen und Pest und deren Umgebungen) I. Pest, 1864. 66. Megjegyzendő azonban, hogy vannak, akik már 1847-ben is jóval több, 6990 pesti napszámosról tudnak. (Ld. Buda-pesti utasító. . . 1848. szökő évre [szerk. Blaskovits Sándor]. Buda, é.n. [1847]. 134.) 1 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790 — 1848. Bp. 1961. 345. Vö. Mérei Gyula: A magyar cóhrendszer 1848 előtt. Századok, 1948. 77.
