Századok – 1974

Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I

A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 27 helyzet védelmére, „konzerválására" törekszik, nem is a polgári átalakulás liberális ütemtervének mérsékeltebb ütemű, „fontolva haladó" megvalósításá­ra; hanem fentiek értelmében konzervatív céljait új módszerekkel, szer­vezeti formákkal, új intézmények létesítésével szándékozik elérni. TJj jelenség volt, nem csupán a magyar konzervatív politikában, hanem az egész magyar polgári politikában a törekvés tömegmozgalom szervezésére, a tömegpropaganda jelentőségének felismerése. Az újtípusú konzervativizmus volt az első magyar politikai mozgalom, amely megkísérelte, hogy a pusztán képviselőket tömörítő, csupán választási agitációt végző liberális párttípust, az ún, honorácior pártot modern politikai tömegmozgalommal váltsa fel, mely a gazdasági érdekek alapján állandó, szervezett, politikai akciókra mozgósítha­tó tagságot képes tömöríteni. Ilyen szervezeti formának tekintették az érdek­képviseleti szervezeteket, melyeknek kifejezett politikai feladatokat szántak. A Néppárt hasonló alapon igyekezett parlamenti pártot is létrehozni. A tömeg­szervezés és tömegpropaganda korszerű módszereit bevallottan a szocialista ellenféltől tanulták, mint ahogy felhasználták a szocialista gondolat több argu­mentumát is a liberális szabadverseny konzervatív bírálatában. Az arisztokrá­cia, amely a múlt század hetvenes éveiben még éppencsak kilépett az udvari kamarilla- és kabinetpolitika homályos világából s első téveteg lépéseit tette a polgári parlamenti életben, a nyolcvanas évek első felének térsadalmi válsága idején már a hordószónokok, a populáris demagógia politikáját tanulja és az ut­ca megnyerésére politizál,64 a kilencvenes évek végére pedig már nem jelenték­telen eredményeket könyvelhet el jól szervezett konzervatív tömegmozgalom kiépítésében. Az újtípusú konzervativizmus ideológiai alapattitüdjében gyökeresen új vonás volt, hogy a liberalizmussal szembefordulva magát nem valamiféle „régi szép idők" védelmezőjének tekintette, hanem a liberalizmusnál korszerűbb, ha­ladottabb eszmeáramlat képviselőjének.64 3 A váltást a régi típusú konzervatív patriarchalizmus szemléletmódjáról emez újabb ideológiai alapállásra jól szem­lélhetjük a már idézett 1896-os anonym röpiratban, amely már messzemenően az újtípusú konzervatív politika politikai módszereit hirdeti, ugyanakkor azon­ban ilyen kitételek olvashatók benne: „...az úgynevezett papi városok a conser­vatív gondolat biztos menedékei. A keresztényies jámbor élet, a rendnek és felsőbbségnek tisztelete, bizonyos becsületes elmaradottság a világ romlottságától (kiemelés— Sz. M.): ez jellemzi e városok népét."65 Ezzel szemben a másik több­ször idézett, egy évvel korábbi újkonzervatív röpirat már igyekszik elhatárolni a konzervativizmust a maradi reakciótól: „A konzervativizmus minden időkben és mindenütt a mérsékletet, a jogfolytonosságot s az ezen alapuló szerves és 64 „Az arisztokrácia ezen (ti. labanc — Sz. M.) része most először gyönyörködhetik azon ritka élvezetben, hogy bizonyos népszerűséghez jutott Magyarországon. Hogy a kerepesi úti, valamint a zalai és somogyi fosztogató sans culotte-ok fölbujtogatói beléjük helyezik reményük horgonyát. Hogy szavazatukat megéljenzi a radikális-, ultramontán-, republikánus-, konzervatív-, antiszemita-, liberális-, monarchiste-, loyális (s nem tudom még miféle) színezetű szélsőbal." A polgárháború felé. Aristokrácia, ecclesia militans és demagógia a demokrácia ellen. írta: Cajus Gracchus. Bp. 1885. 29. 64t A tradicionális viszonyok romantizáló dicsőítése a kapitalista szabad verseny em­bertelenségével szemben nem állott ellentétben ezzel a korszerűségre törekvéssel. Äz új­konzervatív ideológia érvelésében sem volt restauratív. A középkor idealizált kötöttgaz­dálkodási intézményeit nem egykori formájukban akarták visszaállítani, hanem funkció­jukban hasonló korszerű intézményekkel „pótolni". 65 A liberális párt bukása. írta: Egy conservatív. Wien, 1896. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom