Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

248 HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 263 közös, magatartásbeli, erkölcsi gyökere: az individuum-centrikus gondolkodásmód nem kapott kellő nyomatékot a legfőbb ideológiai ellenfél — a burzsoá önzés — elleni küzdelem. S ebbe az összefüggésbe beállítva él nála elsődlegesen a hazaszeretet problémája is. A közösség-centrikus gondolkodásmód térhódítását szeretné mindenekelőtt elősegíteni, mellette érvelve. S ezzel nem kerül ellentétbe véleménye szerint az internacionalizmussal. Hiszen a közelre és a távolra tekintés a közösség-centrikus gondolkodásban sosem ellentétek. Ellenkezőleg. Meggyőződése: ha a mai szocialista Magyarországon az emberek a maguk hétköznapjaiban „közelre nézőén", az itt és most parancsát tudva és vállalva, igaz hazaszeretettel, annak szép, tiszta szenvedélyével élnek és dolgoznak, s így állnak hozzá az elvégzendő feladatokhoz, a maguk munkájához, akkor egyben jó internacionalisták is. Hisz rendben tartják azt a frontszakaszt, mely az emberiség nagy történelmi küzdelmében, a szocializmusért vívott harcban reájuk van bízva. Teljesítik internacionalista kötelességüket. Kötelességüket az emberiség iránt. Szabolcsi Miklós zárszavában megvédte azt az új gyakorlatot, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén nem lezárt, minden szempontból kiérlelt gondolatok, ünnepi beszédek, határozatok ismertetései hangzanak el, hanem az egész országot érintő, vitára ingerlő, izgalmas problémák kerülnek napirendre. Ezzel továbbra is élnünk kell, bármi volt is a visszhang — mondotta —, mert így szabadulhatunk ki a rossz értelemben vett akadémikus zártságból. Bíznunk kell a tudományos közvélemény erejében, mely lőhetővé teszi, hogy minden különösebb előkészítés nélkül is rendkívül termékeny eszmecserét tudunk tartani, mégpedig— mint ezt a most lezajlott vita is bizonyítja — interdiszciplináris jelleggel; filozófus, történész, irodalomtörténész, szociológus, mérnök és író kollégák közreműködésével. Nem tudománytörténetről, hanem hazánk mai helyzetéről és problémáiról vitatkoztunk — mondotta. Lépéseket tettünk még a szocialista nemzet fogalmának további tisztázására, mégpedig itt és most; bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor a nemzetközi méretű műszaki és tudományos integráció problémáival kell szembenéznünk és az integráció és különállás dialektikus összefüggéseiben kell gondolkodnunk. Egyes országok negatív tapasztalataira utalva kifejtette: nálunk másfajta hazafiságot kell kidolgozni. Vigyáznunk kell arra, hogy az általunk kidolgozandó nemzetfogalom ne legyen kispolgári érdekek mentsvára, csoportérdekek hordozója, mely egyúttal lehetőséget ad kényelmes megnyugvásra, és ne legyen a szocialista gazdasági integráció elleni nézetek ideológiai vonala sem, — mint ahogy a nemzeti közömbösség a kapitalista gazdasági integráció fegyverévé is válhat. Az új szocialista nemzet-fogalom kidolgozása során — hangsúlyozta Szabolcsi Miklós — támszkodnunk kell a magyar progresszív hagyományok teljességére, minden vonulatára, tájegységére, érzelmi töltésű vonulatára is, mert az a tapasztalat, hogy a közösségek egészséges funkcionálásában az érzelmi jellegű elemeknek igen nagy szerepük van. Összeállította: Stier Miklós